2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája

2020. augusztus 16. 08:23 Murányi Gábor

Szinte országos hadititoknak számított évtizedekig az, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárát Döme Piroskához egykoron intim kapcsolat is fűzte. Minden bizonnyal ezért „felejtődött” ki az 1987-es, A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom című lexikon Döméről írott szócikkéből is, hogy az illegális ifikhez az 1930-ban csatlakozó polgárlánynak, a „bányászellenállás pártösszekötőjének” nem csak („a csendőrnyomozókkal vívott tűzharcban hősi halált halt”) Ságvári Endre és (az 1970-es évek közepén kulturális miniszterként szolgáló) Orbán László volt úgymond a felső kapcsolata, hanem az illegális kommunisták egyik hazai vezetője, Kádár is. A pártvezér halálát követően számos részlet derült ki kettejük szerelméről.

Kádár János és Döme Piroska

Vonzó férfi hamiskás mosollyal

„Mihály: Van még egy kis probléma ezzel kapcsolatban…
Anna: Micsoda?
Mihály: De hát ez majd elmúlik.
Anna: Miről van szó?
Mihály: Ugyanis az elvtársak nem tartják helyesnek, ha a mozgalomba érzelmi motívumok is vegyülnek. Növeli a lebukási veszélyt.
Anna: Mondja, maga nem képzel egy kicsit sokat magáról?
Mihály: Én, miért?
Anna: Azt hiszi, hogy érzelmi okokból vállalom?
Mihály: Nem, dehogy. Természetesen nem magáról van szó.
Anna: Hanem...? Mégis miről van szó?
Mihály: Mondtam, majd elmúlik…
Anna: Ne ijedjen meg, most meg fogom csókolni… egy rendőr jön ugyanis a túloldalon. [A heves csók után:] Remélem, nem haragszik?
Mihály [hamiskásan kacsintva]: Nem. Bár az a rendőr, aki a túloldalon volt, az nem rendőr volt, hanem tűzoltó…”

Ez az évődős, némiképp feminista beütésű szópárbaj az Asszony a viharban című 1974-ben forgatott tévéfilmben hangzott el a Mihályt alakító Avar István és az Annát megszemélyesítő Piros Ildikó között. „A háború pusztító vihara adja a komor hátteret ahhoz a tragikus kimenetelű szerelemhez, amely két illegális kommunista között szövődött az 1940-es évek elején” – ekként ajánlotta a nézők figyelmébe egy rövid tartalmi ismertető a parádés szereposztású, Málnay Levente rendezte „filmballadát”.

Azt feltételezni lehetett, hogy Döme Piroska – aki az 1960-as években a Fény és árnyék című „szépirodalmi eszközökkel megformált” memoárjával lépett úgymond írói pályára – az Asszony a viharban című 1969-es regényének nőalakját, Annát önmagáról mintázta. Azt viszont csak a legbeavatottabbak sejthették, hogy az írónő Mihály figuráját is az illegális kommunista mozgalom hús-vér alakjából, Kádár Jánoséból gyúrta.

Szinte országos hadititoknak számított évtizedekig az, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárát Döme Piroskához egykoron intim kapcsolat is fűzte. Minden bizonnyal ezért „felejtődött” ki az 1987-es, A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom című lexikon Döméről írott szócikkéből is, hogy az illegális ifikhez az 1930-ban csatlakozó polgárlánynak, a „bányászellenállás pártösszekötőjének” nem csak („a csendőrnyomozókkal vívott tűzharcban hősi halált halt”) Ságvári Endre és (az 1970-es évek közepén kulturális miniszterként szolgáló) Orbán László volt úgymond a felső kapcsolata, hanem az illegális kommunisták egyik hazai vezetője, Kádár is.

A azonosítást számos módon, saját regényes életrajzát is némiképp átírva nehezítette Döme Piroska. A filmbeli Anna például a szerelem fellángolása idején már gyermekét egyedül nevelő és főleg – a valósággal ellentétben – elvált asszony, így a kommunista erkölcsöt betartva is lehetett neki udvarolni. A valóságban Döme Piroska az 1940-es években még csak külön élt első férjétől, gyermeke apjától, amit a korabeli közfelfogás nehezen tolerált.

A legjelentősebb eltérés a valóságtól azonban az volt, hogy főhősét, Mihályt az írónő „megölte”. Pontosabban miután a rendőrség letartóztatta a regénybeli férfit, az – elkerülendő a kínvallatást és azt, hogy esetleg bárkit beköpjön – kiugrott a rendőrségi kihallgatószoba második emeleti ablakán, és így hősi halált halt. Pszichológiai nézőpontból, persze, ugyanaz történt az irodalomban, mint az életben: az egy-másfél, legfeljebb kétéves viszony a nő számára véglegesen lezárult.

A Kádár Jánossal egy esztendőben, 1912-ben egy jobb módú budapesti, pontosabban akkor még rákospalotai polgári családba született Döme Piroskát a társadalmi igazságtalanságok miatti lelkiismeret-furdalása és ifjonti lelkesedése sodorta a munkásmozgalom közelébe. Aztán, minden valószínűség szerint a népszerű diákvezér, a később rendőrspiclivé vált Stolte István iránt fellobbanó vonzalma szippantotta beljebb, az illegális kommunisták közé. Az 1930-as évek elején, a hatályban lévő numerus clausus törvény miatt Brünnben, a Textil Főiskolán tanult tovább, és ott ismerkedett meg, majd ment férjhez igen rövid időn belül mozgalmi és diáktársához, Seres Tiborhoz.

A diploma megszerzése után együtt tértek vissza Magyarországra, elhelyezkedtek a szakmájukban, 1936 legelején fiuk is született, mindeközben minden idejüket az eszme megvalósítására fordították. Az elvtársai által csak Pirinek becézett asszony a legálisan működő szociáldemokrata párt VI. kerületi nőszervezetének lett hamarosan a titkára, és e funkció fedésében a kerületi kommunista sejt összekötőjeként is tevékenykedett. Így ismerkedett meg az 1930-as évek legvégén Csermanek Jánossal.

Az egyik mozgalmi nevét később vezetéknevének felvevő Kádár az elmondások és a fennmaradt fényképek tanúsága szerint vonzó, jó kedélyű és (már akkor is) hamiskásan mosolygó, ugyanakkor távolságot is tartó férfi volt. E zárkózottság a titokzatosságát növelte, a tekintélyét pedig a saját köreiben az emelte, hogy annyit azért lehetett róla tudni, hogy az elveiért már megjárta a szegedi Csillag börtönt, és a politikai rab nem kapott írógépszerelői végzettségének megfelelő munkát.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Két illegális kommunista tragikus kimenetelű szerelme: Piros Ildikó (Anna) és Avar István (Mihály) sétálnak az Asszony a viharban című film jelenetébenCsermanek JánosAz ifjú KádárAz idős PiroskaKádár sírjánálDöme PiroskaPiroska első férje Seres Tibor voltA második férjjel, Juranits AntallalÍrók közt Balatonszárszón 1948-banKádár a Novotel Hotelben köszönti Piroskát (a kép jobb oldalán, félig háttal)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár