Fritz Haber és a harci gázok

[2020.01.25. 17:45] Történelmi Magazin

Az első világháború (1914‒1918) minden korábbi fegyveres konfliktusnál nagyobb teret nyitott a vegyészeti eszközök bevetésére. A hadszíntereken olyan új, addig csak kísérleti stádiumban lévő vagy még nem ismert fegyverek jelentek meg, amelyek átalakították a hadviselést, egyben tovább fokozták a háború okozta borzalmakat, minden korábbinál elképzelhetetlenebb poklot zúdítva a katonákra. A harci gázok felhasználását elsődlegesen az 1914-es év háborús hónapjainak elkeserítő tapasztalatai okozták: a frontális támadások az iszonyú véráldozatok árán is zömében eredménytelenek maradtak, ezért a hadviselő felek új eszközöket kerestek.

A titokzatos Húsvét-sziget

[2020.01.25. 17:43] Történelmi Magazin

Valamikor az időszámításunk kezdetén ismerték meg és foglalták el (feltehetőleg) polinéz hajósok, s a rá következő 1700 évben (valószínűleg) nem érintkeztek más kultúrák képviselőivel. A szigetlakók maguk alakították ki világukat: termelési módjukat, társadalmukat, hiedelmeiket. Ám lényegében minden rájuk vonatkozó mondat végére kérdőjelet kell tennünk. 

Arkhimédész hadigépei

[2020.01.25. 17:41] Történelmi Magazin

A második pun háború (i. e. 218–201) elsősorban a karthágói Hannibál és Publius Cornelius Scipio Africanus csatáiról és tetteiről ismert. A harcok színtere előbb Itália, majd Észak-Afrika (a mai Tunézia) volt, azonban több mellékhadszíntéren is fontos stratégiai küzdelmek zajlottak. Ezek egyike volt Szicília szigete, ahol Szürakuszai (Siracusa) városa a punok oldalán kapcsolódott be a küzdelmekbe. A szürakuszaiak a védelem megszervezésével polgártársukat, a korszak leghíresebb tudósát, Arkhimédészt bízták meg. A görög tudós aztán számos furfangos hadigépet szerkesztett, amelyekkel a védők csaknem három évig kitartottak a túlerővel szemben. Plutarkhosz ókori történetíró szerint az ostromló rómaiak már annyira rettegtek Arkhimédész szerkezeteitől, hogy (Máthé Elek fordításában) „azonnal rémületbe estek, ha csak egy kötelet vagy fadarabot megpillantottak a várfalakon, és azt kiáltozták, hogy Arkhimédész újabb hadigépet vetett be ellenük, aztán fejvesztetten elmenekültek”. 

Margit hercegnő, az örök második

[2020.01.25. 17:39] Történelmi Magazin

Mintha egy fordított tündérmesét olvasnánk: hiába becézték Rózsabimbónak, hiába volt szép és művelt, Margit hercegnőért, II. Erzsébet húgáért sohasem jött el az egész életében várva várt királyfi.

Emberkísérletek a Harmadik Birodalomban

[2020.01.25. 17:36] Történelmi Magazin

A második világháború után 23 orvost állítottak katonai bíróság elé csak Nürnbergben, azzal vádolva őket, hogy nem pusztán kiszolgálták a náci rendszert, hanem részt vettek tömeggyilkosságokban és koncentrációs táborokban zajló emberkísérletekben. E kegyetlenkedésekben mintegy kétszázan működtek közre, áldozataik pedig elsősorban deportált zsidók és cigányok, valamint szovjet hadifoglyok voltak. Szinte felfoghatatlan, hogy e szörnyűségeket olyanok követték el, akiket esküjük a gyógyításra kötelezett volna.

Sorscsapás volt-e Dobzse László uralma?

[2020.01.25. 17:33] Történelmi Magazin

Ha van uralkodó, akire az utókor megvetéssel emlékezik, az alighanem a magyarul alig beszélő, az ország javait eltékozló, ütődött, tutyimutyi idegen, aki élete alkonyán a budai mészárosokhoz járt ételt koldulni, és aki Hunyadi Mátyás nagy hatalmú országából egy bukott nemzetet csinált. Ő az, aki egy személyben felelős Mohácsért, meg leginkább azért, hogy Magyarország mindörökre kiesett a nagyhatalmak sorából. Vagy mégsem? Vajon valóban rászolgált a róla élő képre?

A Manhattan Projecttől a szuperbombáig

[2020.01.25. 17:31] Történelmi Magazin

„E. Fermi és L. Szilárd nemrégiben elkészült munkája, melyet kéziratként ismerhettem meg, arra vezet, hogy úgy higgyem, az uránium elem fontos új energiaforrássá válhat a közeljövőben. A kialakult helyzet némely aspektusai figyelmet, s ha szükséges tetteket kívánnak meg a kormányzattól. Mindezek miatt úgy hiszem kötelességem, hogy felhívjam figyelmét a következő tényekre és ajánlásokra…” E sorokkal kezdődik Albert Einstein híres, Franklin Delano Rooseveltnek küldött levele. A magyar származású fizikus, Szilárd Leó által inspirált és az amerikai elnöknek 1939. október 11-én átadott üzenetnek történelemformáló következményei lettek. Hiszen annak, valamint az Egyesült Államok hadba lepésének hatására 1942. augusztus 13-án beindult Manhattan Project örökre megváltoztatta világunkat. Ugyanannyira hirtelenül és váratlanul, mint amennyire erőszakosan. 

Marie Curie és a radioaktivitás

[2020.01.25. 17:29] Történelmi Magazin

Marie Sklodowska-Curie számos tudományos pályát választó nő példaképe. Mivel hazájában nem járhatott egyetemre, Párizsba ment tanulni, és végül ott lett híres kutató. Korszakalkotó munkát végzett az általa elnevezett radioaktivitás jelenségének tanulmányozása és alkalmazási lehetőségei terén. Ugyanakkor máig kérdéses, hogy a kétszeres Nobel-díjas kutatónő betegségéért és haláláért mennyiben felelősek az általa végzett kísérletek. 

Hét híres áprilisi tréfa

[2020.01.25. 17:29] Történelmi Magazin

Az eredetét tekintve homályba vesző április elsejei ugratás szokását már az ókori görögök is ismerték, az elmúlt évszázadok során pedig számtalan alkalommal csináltak a jelzett napon bolondot egymásból az emberek. Összegyűjtöttük a XX. század hét leghíresebb áprilisi tréfáját.

Az elfelejtett nyilas nők

[2020.01.25. 17:24] Történelmi Magazin

A magyarországi politikai radikalizmus történetének írásakor egy csoportról kevés szó esik. Ezek azok a nők, akik a szélsőjobboldali eszméket terjesztve, támogatva a háború utolsó napjáig kitartottak a nyilaseszmék mellett. A feleségek, nőszervezők, orvosnők és a mindennapi bűnözők története ad teljesebb képet Magyarország második világháború alatti történetéről. Az eddigi történetírás ugyanis néhány társadalmi csoportot láthatatlanná tett azáltal, hogy csak a „nagypolitikát” elemezte. E cikknek is az a célja, hogy ezt a láthatatlanságot megszüntesse.

Michael Rockefeller rejtélyes eltűnése

[2020.01.25. 13:34] Történelmi Magazin

Sokkolta az amerikai közvéleményt 1961-ben, amikor Michael Rockefeller nyomtalanul eltűnt Holland Új-Guinea partjainál. A hivatalos magyarázat szerint a tengerbe fulladt, az eltelt évtizedek során azonban nem ritkultak az eset körüli találgatások – s mint kiderült, nem is ok nélkül.

Mit evett Petőfi Vajdahunyad várában?

[2020.01.25. 13:31] Történelmi Magazin

„Bem tábornok 1849. április 13-án diadalmas seregének egy részével Déva alá vonult, ahonnan másnap folytatta útját. Midőn délfelé Vajdahunyadra ért, elhatározta, hogy néhány órára megpihen, és azalatt megtekinti a hírneves hunyadi várat. Táborkarával együtt fölkereste a várban lakó László Józsefet, a kincstári vasművek igazgatóját, aki nemcsak a legszívesebb készséggel fogadta a nagynevű tábornokot és kíséretét, hanem meg is invitálta őket ebédre” – mesélte Kéry Gyula, a Petőfi-kultusz ápolására 1908-ban elindított füzetsorozat Friss nyomon című első kötetének a szerzője.

A Forgáchok szalánci vára és kastélyai

[2020.01.25. 13:28] Történelmi Magazin

A kassai járásban található Nagyszalánc (ma: Slanec) fölött magasodó Szalánci-hegység vonulatának egyik természetes átjárója éppen a település vonalába esik. A magaslat festői szépségét egy vár romja koronázza meg. A megmaradt, régmúltat idéző kör alakú torony (Donjon) a középkortól, a XIII. század első fele óta őrzi ezt a vidéket, és a falakat igen nemesi vérből származó urak építtették. A hiteles forrásokon túl több legenda, monda kapcsolódik a vár történetéhez, de színes históriák keringenek a környékbeli kastélyokról is.

Kit ábrázol az első fekvő akt?

[2020.01.25. 13:26] Történelmi Magazin

Tiziano Urbinói Vénusza a művészettörténet egyik leghíresebb festménye. Titokzatos és izgalmas alkotás. Az elmúlt közel ötszáz év során sokan csodálták, mások – köztük Mark Twain – felháborodtak szemérmetlenségén. Teóriák sokasága született az ábrázolás tárgyáról és a kép funkciójáról. Foglalkoztak vele kompozíciós és ikonográfiai szempontból, még sincs teljes egyetértés még abban sem, hogy mit is ábrázol pontosan. Lehetséges, hogy az ágyon elnyúló szép fiatal lány egy kurtizán, vannak, akik a nevét is tudni vélik. A mű eredeti tulajdonosa, Guidobaldo della Rovere, Urbino hercege egyszerűen csak „la donna nuda”-ként, azaz a meztelen nőként beszélt róla, Vasari viszont Vénuszként említette.