Stonehenge-nél is régebbi mesterséges szigetet vizsgáltak Skóciában
2026. május 4. 09:10
Több mint ötezer éves, kiterjedt faépítményt azonosítottak egy skóciai tó mesterséges szigete (crannog) alatt a Southamptoni Egyetem és a Readingi Egyetem kutatói – számolt be róla az Advances in Archaeological Practice című szakfolyóirat. Az innovatív, víz alatti 3D-s fotogrammetriai eljárással feltárt újkőkori leletegyüttes rávilágít arra, hogy a térség korai közösségei a korábban feltételezettnél jóval komplexebb mérnöki és erőforrás-szervezési képességekkel rendelkeztek.
Korábban
A Külső-Hebridákhoz tartozó Lewis-szigeten fekvő Loch Bhorgastail vizében található, eredetileg kőből épültnek hitt szigetről a 2021-ben megkezdett feltárások során derült ki, hogy alapját valójában egy kiterjedt, 23 méter átmérőjű, fából készült platform alkotja. Dr. Stephanie Blankshein, a Southamptoni Egyetem régésze rámutatott: a hagyományos ásatási technikák és a radiokarbonos kormeghatározás mellett a szakemberek egy új, sekélyvízi sztereofotogrammetriai eljárást alkalmaztak.
A módszer lényege, hogy egy búvár két, fix távolságra rögzített, nagy látószögű víz alatti kamerával centiméteres pontossággal térképezi fel a területet, majd a képeket speciális szoftverrel egyetlen, nagy felbontású 3D-s jellé fűzik össze. Ezzel az eljárással a kutatók – Fraser Sturt professzor vezetésével – sikeresen hidalták át a sekély vizek torzító fényviszonyai, a lebegő növényzet és a finom üledék okozta képalkotási akadályokat.
A vizsgálatok során a kőrétegek alatt rőzse- és farétegekből álló, koherens szerkezetet, a környező vízben pedig több száz újkőkori kerámiatöredéket hoztak a felszínre. A radiokarbonos adatok alapján a mesterséges szigetet Krisztus előtt 3500 és 3300 között, a Stonehenge-et is megelőző időszakban hozták létre. Az egykor egy – ma már víz alatt lévő – kőúton megközelíthető építményt mintegy kétezer évvel később, a középső bronzkorban újabb kő- és rőzseréteggel bővítették, majd újabb ezer év elteltével, a vaskorban ismét aktivitás nyomait hagyták a területen.
A crannogok (jellemzően tavakban vagy tengeröblökben kialakított, mesterséges alapokra épült apró szigetek) a skót táj jellegzetes, évezredes múltra visszatekintő emlékei, amelyekből több száz található a régió vizeiben. Bár pontos funkciójuk máig tudományos viták tárgyát képezi, a Loch Bhorgastail-i – eredetileg 2009-ben felfedezett – lelőhely jelentősége abban áll, hogy bizonyítja: az újkőkori lakosság képes volt összehangolt, hatalmas fizikai munkát igénylő vízi építkezésekre. Dr. Blankshein szerint a beruházott munkaerő és az építmény kiterjedése arra utal, hogy ezek a helyszínek kiemelt társadalmi vagy szakrális jelentőséggel bírtak a korai közösségek életében, és hasonló kortárs aktivitás a régió más szigetein is megfigyelhető.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egy felégetett falu régészeti anyagát mutatja be a Nemzeti Múzeum 14:28
- Egyedüli nőként tudósított a normandiai partraszállásról Hemingway felesége 13:39
- Felfedezték a maják legkorábbi rögzített naptári dátumát 11:27
- Nincs magyarázat az Urál vidékén előkerült különös ezüstleletre 09:53
- Rendkívül gazdag kelta sírra bukkantak Németországban 08:22
- Új igazgatót keresnek a Stonehenge világörökségi helyszín élére 07:24
- Egy középkori katonai sziget története elevenedik meg a Jangce közepén 06:37
- Négyezer éves mezopotámiai ostrom nyomait tárták fel Irakban tegnap
