Óriási megalitikus sírt találtak egy lengyel lakónegyed alatt
Egy mintegy hatezer éves, a tölcséres szájú edények kultúrájához tartozó monumentális, fából és földből emelt újkőkori sírépítmény maradványait tárták fel a kelet-lengyelországi Lublinban. A lelet újabb adatokkal szolgál a korai európai földműves közösségek temetkezési és rituális szokásairól, valamint technológiai adaptációiról.
Egy megalitikus sír a város alatt
Kelet-Lengyelországban, Lublin Sławinek városrészében leletmentő feltárás során egy nagyméretű megalitikus sír nyomait azonosították. A kutatás egy tervezett lakóház-fejlesztéshez kapcsolódott, és egy régóta ismert, védett lelőhelyen zajlott.
A terület régészeti jelentőségét már korábban felismerték. A közeli utcák építési munkái során több őskori településnyom is előkerült, így a mostani feltárás egy jól ismert régészeti környezetbe illeszkedik.
A feltárt megalitikus sír a neolitikum időszakához köthető, amikor a földművelés és az állattartás megjelent a mai Lengyelország területén. Ez az időszak alapvető társadalmi és gazdasági változásokat hozott.
A régió egyik meghatározó kultúrája a tölcséres edények kultúrája volt. Ezek a közösségek ismerték és alkalmazták a monumentális temetkezési formákat, amelyek közé a megalitikus sírok is tartoznak.
Fa és föld egy megalitikus sír szerkezetében
A megalitikus sír elnevezése ellenére a helyi adottságok miatt nem mindig kőből épült. A lublini lelőhelyen a közösség faoszlopokra és földhalomra építette a szerkezetet.
A sír hosszúkás, háromszögre emlékeztető alaprajzot mutatott. Hossza körülbelül 42 méter lehetett. A keleti oldalon szélesebb, a nyugati végén keskenyebb volt, vagyis folyamatosan szűkülő teret képeztek az építők. A közelben egy hosszú árok is húzódott, amelyből a halomhoz szükséges földet termelhették ki.
A feltárás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a sírban nem találtak emberi maradványokat. Ez arra utal, hogy az építmény kenotáfiumként szolgálhatott.
Az ilyen megalitikus sírok nem feltétlenül tényleges temetkezési helyek. Gyakran szimbolikus jelentéssel bírtak, és az ősök emlékét, a közösség identitását vagy a területhez való kötődést fejezhették ki.
Leletek és technológiai tudás
Bár csontmaradványok nem kerültek elő, a régészek számos tárgyi emléket találtak. Kerámiaedények töredékei és kovakőeszközök is napvilágra kerültek.
A leletek között helyi nyersanyagokból készült eszközök szerepelnek. A Sieciechów környéki kovakő használata fejlett nyersanyag-ismeretre és kiterjedt kapcsolatrendszerre utal.
A most feltárt megalitikus sír nem egyedül áll. A környéken már korábban is több hasonló építményt azonosítottak. A 20. század második felétől kezdve több sír került elő ugyanebben a régészeti zónában.
A legújabb kutatások további struktúrák jelenlétét is megerősítették. A mostani lelet valószínűleg egy kiterjedt temetkezési rendszer része, amely több generáción át szolgálta a közösséget.
Ez is érdekelhet
A térségből ismert más sírok eltérő temetkezési módokat mutatnak. Egy korábbi feltárás például több csontvázas temetkezést és kőburkolatot dokumentált.
Ez a változatosság arra utal, hogy a megalitikus sírok funkciója és használata nem volt egységes. A közösségek különböző módokon fejezhették ki társadalmi státuszukat és hitvilágukat.
