„Soha ennyi szülő nem vitte magával a gyermekeit a sírba” – hat pusztító pestisjárvány

A harmadik világjárvány

Az első két pandémia, vagyis rendkívül nagy terület populációját megfertőző járvány a justinianusi pestis, valamint az 1347 és 1353 között tomboló fekete halál voltak. Az ún. harmadik pandémia 1855-ben ütötte fel a fejét a kínai Jünnan tartományban. Az ezt követő évtizedekben a járvány az egész világra átterjedt, és a 20. század elejére a gőzhajókon „utazó” fertőzött patkányoknak köszönhetően már nem volt olyan kontinens, amelyet ne érintett volna. A pestis az 1950-es évekig mintegy 15 millió áldozatot szedett. A legnagyobb pusztítást Kínában és Indiában végezte, de elszórt esetek Dél-Afrikától San Franciscóig számos helyszínen előfordultak. A hatalmas pusztítás ellenére a harmadik pandémia jelentősen hozzájárult a pestis okainak megértéséhez. 1894-ben Alexandre Yersin azonosította a fertőző betegséget okozó baktériumot, a Yersinia pestist. Néhány évvel később pedig bebizonyosodott, hogy a fertőzést elsősorban patkánybolhák terjesztették

1. Bizánc tragédiája
2. A fekete halál
3. Az itáliai csapás
4. A londoni „mészárlás”
5. Az alpolgármester bűnös hanyagsága
6. A harmadik világjárvány

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2014

• Mussolini szeretőjének titkos naplója
• Szexualitás a görög és római vallásokban 
• Magyar fürdők és kettétört mankók
• Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
• "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
• Az egri vár régészeti kutatásának története
• Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
• Azok a csodálatos Gindly lányok
• Templomerődök Erdélyben