Simone Veil-díjat alapítottak a zsidó kulturális örökségért

A brüsszeli testület hétfői közleménye alapján a díjra olyan helyi vagy határokon átnyúló projektekkel lehet pályázni, amelyek a kulturális örökség ápolására, a társadalmi részvételre és az interkulturális párbeszédre fókuszálnak. A kiválasztási folyamat során legfeljebb huszonöt döntőst neveznek meg, akik közül öt kategóriagyőztes nyeri el a nagydíjat.

A kategóriánként kiosztott elismerés tízezer eurós pénzjutalommal jár. A pályázatokat a Kreatív Európa program kulturális ágában részt vevő országok szervezetei és magánszemélyei nyújthatják be 2026. július 31-ig. A kezdeményezés nem csupán a múlt emlékeinek fizikai megóvását célozza, hanem azt is, hogy a zsidó kultúra a kortárs európai társadalom élő és releváns részévé váljon.

A díj névadója, a 2017-ben elhunyt Simone Veil a huszadik századi európai történelem és az integráció egyik legmeghatározóbb alakja volt. A francia politikus fiatal lányként túlélte az auschwitzi és bergen-belseni haláltáborokat, majd a második világháború után a megbékélés, az emberi jogok és a nők egyenjogúságának harcos szószólója lett. Történelmi jelentőségű politikai karrierje csúcsán, 1979-ben őt választották az Európai Parlament első női elnökévé. Az unió vezetése az ő nevének kiválasztásával egyértelműen jelezte, hogy az új elismerés nem pusztán kulturális, hanem mélyen morális és emberi jogi alapokon nyugszik, és az antiszemitizmus elleni küzdelmet, valamint a toleranciát is hirdeti.

A Simone Veil-díj megalapítása szorosan illeszkedik az Európai Unió elmúlt években megfogalmazott stratégiájához, amely a zsidó élet előmozdítását és a diszkrimináció visszaszorítását tűzte ki célul. A zsidó közösségek történelme és szellemi hagyatéka évszázadok óta elválaszthatatlan az európai identitástól, a kontinens kulturális sokszínűségének alapköve.

A Kreatív Európa programba való integrálás azt mutatja, hogy a döntéshozók a kulturális emlékezetet a demokratikus kohézió és a társadalmi ellenállóképesség kulcsfontosságú eszközének tekintik. Az elismerés lehetőséget biztosít arra, hogy a lokális szinten már működő, sikeres örökségvédelmi gyakorlatok nemzetközi figyelmet és támogatást kapjanak, ezáltal is erősítve a közös európai narratívát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából