Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
2021. május 11. 10:51 MTI
Bronztöredékeket, köztük kardok, fejszék és ékszerek feldarabolásával nyert fémdarabokat használtak készpénzként a késő bronzkori (Kr. e. 1350-800) Európa lakói – állapították meg a Göttingeni Egyetem és a római La Sapienza Egyetem kutatói, akik szerint a fémdarabkák súlya a korabeli Európában használt mértékrendszerhez igazodott.
Korábban
A szakemberek szerint az eredmények azt sugallják, hogy már mintegy ezer évvel a klasszikus civilizációk kialakulása előtt a mai „globális piachoz” nagyon hasonló rendszer bontakozhatott ki Nyugat-Eurázsiában annak nyomán, hogy az átlagemberek fémtöredékeket használtak fizetőeszközként – olvasható a PhysOrg tudományos- ismeretterjesztő hírportálon.
A Journal of Archaeological Science című folyóiratban publikált tanulmány készítői csaknem 2500 olyan, a késő bronzkorból származó fémtárgyat és -töredéket elemeztek, amelyeket Közép-Európa és Olaszország területén tártak fel.
Egy speciális statisztikai technikát alkalmazva a szakemberek megállapították, hogy ezeket a fémtárgyakat úgy darabolták fel, hogy az egyes töredékek meghatározott súlyúak legyenek.
Az elemzés megerősítette, hogy a fémdarabkák tömegét a korabeli Európában használt mérlegsúlyokhoz igazították. Ez alapján a kutatók arra jutottak, hogy a fémtárgyakat pénzként használták annak idején, és a bronztárgyak feldarabolásának célja az volt, hogy kisértékű váltópénzt hozzanak létre.

A kutatók szerint a történelem előtti kereskedelemre olyan primitív rendszerként szokás tekinteni, amely az árucserére épült, míg a pénz megjelenése egyfajta evolúciós mérföldkő volt valamikor a nyugati állam-társadalmak létrehozásának idején.
A mostani tanulmány megkérdőjelezi ezt az elképzelést annak az elméletnek a bemutatásával, amely szerint a pénzhasználat egy alulról felfelé meghonosodott gyakorlat, nem pedig egy felülről érkezett rendelkezés eredménye volt.
A Nyugat-Eurázsiában használt bronzkori pénz egy olyan társadalmi-politikai kontextusban jelent meg, ahol vagy nem léteztek közintézmények (mint a mai Európa területén), vagy nem állt érdekükben bármilyen monetáris politika ráerőltetése a népességre (mint Mezopotámiában). A pénzt az egész népesség széles körben és napi szinten használta.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


2. világháború
- Közel száz év után kerültek haza a 48-as lobogók
- 105 éves korában elhunyt az utolsó brit csata pilótája
- Komoly ellenállás nékül foglalták el a németek Magyarországot
- Hruscsov háziőrizetben élte le élete utolsó 10 évét
- Férje haláláért is bosszút állt a németek ellen küzdő francia ügynöknő, Violette Szabo
- Oppenheimer ellenezte az atomfegyverek továbbfejlesztését
- „Ho apó” – A lázadó kalandja a rizsföldektől a világhírig 15:12
- Az egyik legkisebb emberi rokon felfedezése: Paranthropus robustus 10:48
- Hét híres Mária-jelenés Szőkefalvától Kairóig 09:50
- Reagan csillagháborús terve gazdaságilag térdre kényszerítette a Szovjetuniót 09:05
- Forradalmi lelet Kínában: női sírban találták meg a legrégebbi nyerget 09:02
- A Horthy-korszakban és a kommunista diktatúra alatt is megtalálta a számításait Szekfű Gyula tegnap
- Egyiptomi katonák és görög zsoldosok harcoltak „Armageddonban" tegnap
- A németeknek dolgozott, de zsidókat is mentett Almásy László tegnap