A pápa fogja megáldani a Sagrada Famíliát

Fotó: Guillermo Martinez, Reuters

A februárban strukturálisan befejezett Jézus Krisztus-tornyot a hivatalos tervek szerint június 10-én, egy ünnepi szentmise keretében áldja meg XIV. Leó pápa, a spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez jelenlétében.

A 172,5 méter magas központi építmény az eredeti tervrajzoknak megfelelően szándékosan alacsonyabb a közeli, 177 méter magas Montjuïc-hegynél, mivel az építész meggyőződése szerint emberi alkotás nem szárnyalhatja túl a természetet, azaz Isten művét. A torony tetején egy üvegből és fehér kerámiából készült, éjjel-nappal kivilágított négykarú kereszt kapott helyet.

A bazilika az új elemmel együtt összesen tizennyolc toronnyal rendelkezik: tizenkettő az apostolokat, négy az evangélistákat, a 2021-ben átadott, csillaggal koronázott torony Szűz Máriát, a legmagasabb pedig Jézust szimbolizálja.

A Sagrada Família építése 1882-ben kezdődött Francisco de Paula del Villar neogótikus tervei alapján, ám a munkálatokat alig egy évvel később, harmincéves korában Antoni Gaudí vette át, aki radikálisan átalakította a koncepciót. A természet ihlette, organikus geometriára épülő és a katalán modernizmus stílusjegyeit magán viselő templom építése a mester 1926-ban – egy villamosbaleset következtében – bekövetkezett halálakor még csak 25 százalékos készültségi fokon állt.

A projekt a spanyol polgárháború (1936–1939) idején súlyos károkat szenvedett, miután anarchista fegyveres csoportok megsemmisítették a hátrahagyott tervek és gipszmodellek jelentős részét. A munkálatok az 1950-es években indultak újra: a fennmaradt fényképek és emlékezet alapján kőművesek, építészek és mérnökök generációi dolgoztak a rekonstrukción. A 2000-es évektől a hagyományos kézműves mesterségek képviselőinek munkáját már modern robottechnológia és 3D-s tervezőszoftverek segítették a bonyolult szerkezeti elemek kialakításában.

Bár a legmagasabb torony átadása technikatörténeti mérföldkő, a teljes komplexum befejezése várhatóan még legalább egy évtizedet vesz igénybe. A déli oldalon fekvő Dicsőség homlokzata, valamint a templomhoz vezető főbejárati lépcsősor és park megépítése még hátravan. Ez utóbbi komoly várostervezési és szociális vitákat generál a lakhatási válsággal küzdő városban, mivel az eredeti tervek megvalósításához a jelenlegi beépítettség miatt két lakótömb lebontása és mintegy kétszáz lakó áthelyezése válhat szükségessé.

Az építkezést történelmileg közadakozásból finanszírozták, napjainkban azonban szinte kizárólag a jegybevételek fedezik a kiadásokat. A hivatalos adatok szerint a 2025-ös évben rekordmennyiségű, 4,87 millió látogató érkezett a bazilikába, ami 134,5 millió eurós bevételt eredményezett, amelyből 58,4 millió eurót fordítottak közvetlenül az építési munkálatokra.

Ezzel párhuzamosan zajlik Gaudí egyházi elismerési eljárása is: Ferenc pápa 2025 áprilisában a "tiszteletre méltó" címet adományozta az építésznek, a boldoggá avatáshoz azonban egy teológiailag és orvosilag is igazolható csoda hivatalos elismerésére lesz szükség.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében