Shadrack Byfield elfeledett élete: egy brit katona, akit a háború után tört meg igazán a sors
2026. január 21. 09:05 Múlt-kor
Shadrack Byfield brit gyalogosként harcolt az 1812-es háborúban, ott elveszítette bal karját, majd fogyatékossága ellenére megírta emlékiratait – ezzel alakja a mai napig kuriózumnak tekinthető.

A Narrative of a Light Company Soldier's Service címlapja (Forrás: Wikipédia / Canadianhistory / CC BY-SA 4.0)
Korábban
1840-ben megjelent könyvét, a Narrative of a Light Company Soldier's Service-t sokáig hősies történetként kezelte a történettudomány. Egy bátor, sztoikus veterán képe rajzolódott ki az önéletrajzból, aki méltósággal viselte sorsát – ez a kép azonban félrevezetőnek bizonyult.
Egy elfeledett könyv
A fordulat akkor következett be, amikor Eamonn O'Keeffe, a Memorial University of Newfoundland történésze egy ohiói könyvtár archívumában rábukkant Byfield második, 1851-ben megjelent könyvére, ami a The History and Conversion of a British Soldier címet viselte. A kötet, valamint a katona kiadatlan levelezéseinek elemzése lehetővé tette Byfield életének újraértelmezését. A kutatás azonban nemcsak egy egyéni sorsot árnyalt, hanem általános képet adott a 19. század eleji brit veteránok helyzetéről is.
Egy döntés, amely mindent megváltoztatott
Byfield 1789-ben született Wiltshire megyében, Bradford-on-Avon városában, protestáns szövőcsaládban. Bár a szülei azt szerették volna, hogy apja mesterségét kövesse, Shadrack inkább a katonaéletet választotta.
1809-ben a reguláris hadsereg tagjaként Kanadába vezényelték, a 41. gyalogezredhez. Az 1812-es háború idején azonban már a Niagara mentén szolgált. Több sebesülést is túlélt, ám 1814-ben egy golyó teljesen szétroncsolta a bal alkarját. Az érzéstelenítés nélküli amputáció elkerülhetetlen volt. A műtétet követően a levágott kart az orvosok egy szemétdombra dobták. Az eseményeken feldühödött Byfield azonban visszaszerezte eltávolított testrészét, és méltó temetést rendezett neki.
Hazatérés a nyomorba
Angliába visszatérve a férfi korántsem olyan fogadtatásban részesült, mint szeretett volna. Napi kilenc penny nyugdíja nem biztosított megélhetést. Az első könyvében még „kényelmes” életről írt, és egy saját tervezésű protézist említett, a későbbi források azonban szegénységről, eladósodásról, krónikus betegségekről és társadalmi kirekesztettségről tanúskodnak. Byefield helyzetén tovább rontott, hogy az 1850-es években részt vett egy verekedésben is, melynek során megsebesítette egyik ellenfelét. Bár végül nem ítélték el, gondnoki állását és otthonát elveszítette.
A bukás
Byfield 1867-ben, csaknem nyolcvanévesen még megpróbált kiadni egy harmadik könyvet The Forlorn Hope címmel, ám ennek sajnos egyetlen példánya sem maradt fenn. A katona végül 1874-ben halt meg szülővárosában, hivatalos elismerés nélkül. Lánya azonban a halotti anyakönyvbe nem foglalkozását, hanem katonai rangját jegyeztette be – mintha ezzel akarta volna megőrizni apja identitásának lényegét.
Mit ír át Shadrack Byfield története?
Byefield története arra kényszerít bennünket, hogy újragondoljuk a napóleoni háborúk utáni brit veteránok sorsát. Példáján keresztül láthatjuk, hogy a béke sokak számára nem megnyugvást, hanem egy új, láthatatlan csatateret jelentett elégtelen nyugdíjakkal és társadalmi közönnyel.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Tudatosan telepítettek halakat hétezer éve a magashegyi tavakba Norvégiában tegnap
- Marcus Aurelius korabeli római katonai tábort találtak Nagysuránynál tegnap
- Hobbibúvár bukkant késő középkori hajóroncsra a Boden-tóban tegnap
- Tolték rituális oltárt és emberi maradványokat találtak Mexikóban tegnap
- Új kötet mutatja be az Egyesült Államok egyetlen sikeres fegyveres hazai puccsát tegnap
- Életerős lovakat áldoztak fel temetéseiken a szkíták tegnap
- Elszenesedett faanyagok vizsgálatával datáltak egy mükénéi palotát tegnap
- Máig vitatott Martin Guerre 16. századi személyiséglopási pere tegnap

















