Gazdag etruszk sírkamrát tártak fel Vulci ókori városában
Egyedülálló, a Kr. e. 7. század végéről származó etruszk sírkamrát tártak fel a közép-olaszországi Vulci ókori városában, a szakemberek a Polledrara temetkezési helyszínen azonosították a kőből épült sírt. A leletanyag fontos adatokat szolgáltat a korabeli etruszk arisztokrácia mediterrán kereskedelmi kapcsolatairól.
- Nemzetközi régészcsoport azonosított egy Kr. e. 7. század végi etruszk sírt a közép-olaszországi Vulci ókori városának területén.
- A korábbi fosztogatások ellenére a szakemberek jelentős mennyiségű, a helyi arisztokráciához köthető luxustárgyat és kerámiát hoztak a felszínre a beomlott tetőszerkezet alól.
- A leletanyag kiemelkedő jelentőségű az etruszk elit mediterrán kereskedelmi kapcsolatainak és temetkezési szokásainak pontosabb megismerése szempontjából.
A 2026-os ásatási szezon során a kutatók a Gsell-tumulusz kerítőfalát és a hozzá tartozó, Kőkamra nevű sírt vizsgálták. A halomsírt az École française de Rome munkatársai már 1889-ben felfedezték, azonban teljes feltárására eddig nem került sor.
A 2023-ban indult Ritorno a Vulci projekt keretében olasz, francia és brit intézmények, köztük a római La Sapienza Egyetem és a londoni British Museum szakemberei dolgoznak a területen. A cél a korábbi ásatások felülvizsgálata és a leletanyag modern módszerekkel történő újraértékelése.
A komplexum az etruszk civilizáció orientalizáló időszakából származik, amikor Vulci a Földközi-tenger felé leginkább nyitott központnak számított. Bár a huszadik század folyamán sírrablók többször is megbolygatták a helyszínt, a belső építészeti szerkezetek kiváló állapotban maradtak fenn. A vulkáni tufából, helyi nevén nenfroból faragott kőtömbökből épített falak egy egykori folyómeder üledékébe vágott építményről tanúskodnak. A boltozatok beszakadása megvédte a tárgyak egy részét a fosztogatóktól, így a régészek számos leletet az eredeti helyén tudtak dokumentálni.
A beomlott szerkezetek alól attikai és korinthoszi görög kerámiák, helyi készítésű edények, fegyverek, egy harci szekér alkatrészei, valamint arany- és bronzlemezek kerültek elő. A személyes tárgyak között megmunkált csont- és elefántcsont díszek, illetve egy ritka női lábbeli is szerepelt. Az oldalkamrákban érintetlenül maradt egy bronz háromlábú állvány a hozzá tartozó, valószínűleg Egyiptomból vagy Rodoszról származó alabástrom mécsessel.
Különös jelentőséggel bír az a helyi kerámiákból álló polikróm bankettkészlet, amelynek darabjait egy jón stílusú ivócsésze és egy borkészítéshez használt reszelő társaságában találták meg.
Ez is érdekelhet
A felfedezés lehetőséget biztosít a múzeumokban őrzött korábbi vulci leletek, köztük a British Museumban található híres Ízisz-sír újraértékelésére is, amelyet 1839-ben a Gsell-tumulusz közelében tártak fel. A két temetkezési helyszín közötti hasonlóságok segítik a Kr. e. 7. század végi etruszk elit rituáléinak pontosabb megértését.
Vulci az etruszk városok szövetségének egyik legjelentősebb tagja volt, gazdagságát a fémfeldolgozásnak és a tengeri kereskedelemnek köszönhette. A régészek a sírt a jobb megőrzés érdekében visszatemették, a kutatómunka a 2027-es szezonban folytatódik.
