A thiaroye-i tragédia története
1944. december 1-jén, a Dakar közelében fekvő Thiaroye katonai támaszponton a francia hadsereg tüzet nyitott a saját afrikai gyalogosaira. A mészárlás nyolcvan év elteltével is számos kérdést vet fel, ám a most megkezdett régészeti feltárások új fényt vethetnek a történtekre.
A második világháború alatt nagyjából 120.000, francia gyarmatról származó katonát ejtett foglyul a német hadsereg. 1944-es kiszabadításuk után közülük körülbelül kétezer fő indult Dakarba – ahol azonban korántsem olyan fogadtatásban részesültek, mint amilyenre számítottak.
Háború és fizetség
1944. november 5-én 1635 volt hadifogoly szállt hajóra Morlaix-ban. A csoport november 21-én érkezett meg Dakarba, ahol ideiglenesen a thiaroye-i katonai táborban szállásolták el őket. Itt azonban a katonák szembesültek egy súlyos problémával: azzal, hogy a francia hadsereg nem akarja kifizetni őket a háborúban nyújtott szolgálataikért. A helyzet november 25-ére annyira elmérgesedett, hogy a gyarmati katonák egy csoportja – amelynek aznap Bamako felé kellett volna indulnia – megtagadta a tábor elhagyását a kifizetések teljesüléséig. Ez az engedetlenség arra késztette Marcel Dagnan vezérőrnagyot, hogy november 28-án meglátogassa a tábort. A vizitáció során Dagnan autóját megrongálták, sőt, állítólag magát a vezérőrnagyot is túszul ejtették. Ezt követően a sértett katona úgy döntött: erődemonstrációval állítja vissza tekintélyét. December 1-jén, kora reggel a francia katonák tüzet nyitottak a fegyvertelen gyalogosokra. A hivatalos beszámolók szerint a több mint ötszáz leadott lövés nagyjából 35-70 ember halálát okozta.
Ez is érdekelhet
Mészárlás vagy lázadás?
A francia hadsereg hivatalos álláspontja a korban az volt, hogy lázadás tört ki a gyarmati gyalogosok között, ami fegyveres beavatkozást igényelt. Ezzel szemben napjainkban számos történész vallja, hogy a mészárlás előre kitervelt akció lehetett. A helyzet tisztázása érdekében a szenegáli állam 2025 februárjában átfogó régészeti programot indított Thiaroye-ban. Az első feltárási kampányra idén nyáron került sor; ennek előzetes eredményeit október 16-án ismertették.
A kutatók a thiaroye-i katonai temető 202 fehér sírhelye közül hetet tártak fel. Az eltemetettek csontjain erőszakos halálra utaló nyomokat fedeztek fel a szakértők: a lőtt sérülések, a hiányzó bordák és az összetört koponyák gyakoriak voltak a vizsgált a nyughelyeken. Ezek ugyanakkor még csak előzetes eredmények. A kutatást folytatni fogják a temető további részein és az egykori katonai bázis területén is, ahol – a feltételezések szerint – a tömegsírok találhatók. A mostani régészeti kutatások révén tehát remélhetőleg pontosabb képet fogunk kapni arról, hogy mi is történt valójában 1944. december 1-jén.
