Római kori utat tártak fel az A8-as autópálya bővítése során
Egy csaknem 90 méter hosszú római kori útszakaszt tártak fel Délnyugat-Németországban az A8-as autópálya bővítését megelőző régészeti feltárások során. A lelet új részleteket árul el a Római Birodalom északi határvidékének közlekedési hálózatáról, miközben azt is megmutatja, hogy ugyanaz a természetes útvonal közel kétezer éven keresztül is megőrizheti stratégiai jelentőségét.
- A régészek egy csaknem 90 méter hosszú római kori útszakaszt tártak fel Délnyugat-Németországban az A8-as autópálya bővítését megelőző ásatások során.
- A kutatók szerint az út az Alblimes része volt, és Vespasianus uralkodása idején a római határvidék fontos katonai és kereskedelmi útvonalaként szolgált.
- Az út alatt bronzkori sírt és tárgyakat is feltártak, jelezve, hogy a térség már a római hódítás előtt is lakott volt.
A baden-württembergi Drackenstein közelében zajló régészeti feltárások során a szakemberek egy mintegy 90 méter hosszú római kori útszakaszt azonosítottak, amely az új A8-as Albaufstieg autópálya-szakasz nyomvonala alatt húzódik. A Baden-Württemberg Tartományi Műemlékvédelmi Hivatal (LAD) 2025 augusztusa óta végez régészeti kutatásokat a beruházás területén, a jelenlegi feltárások várhatóan 2026 végéig fognak tartani.
A kutatók szerint a feltárt szakasz az úgynevezett Alblimes út része lehetett, amelyet valószínűleg Vespasianus császár uralkodása alatt, Kr. u. 69 és 79 között építettek, és a mai Rottweil, valamint Heidenheim an der Brenz római központjait kötötte össze. Az út nemcsak a katonai egységek, futárok és kereskedők közlekedését szolgálta, hanem kulcsszerepet játszott a határvidék katonai és gazdasági szervezésében is.
A feltárt szakasz különösen jó állapotban maradt fenn, ezért a régészek még az út enyhe domborulatát is meg tudták figyelni, amelyet a csapadék elvezetése érdekében alakítottak ki a rómaiak, sőt a szekerek kerekeinek nyomai is jól kivehetők maradtak a köveken. A feltárások során több római kori lelet is előkerült, köztük egy restaurálás előtt álló bronz dupondius, amelynek felületén halványan még felismerhető Domitianus császár portréja. Emellett vasból készült saruszegek, kerámiatöredékek, tetőcserepek és más használati tárgyak segíthetnek pontosabban meghatározni, hogyan és meddig használták ezt az útvonalat.
A régészek a római kort megelőző emberi jelenlét nyomait is azonosították a helyszínen: az út alól egy késő bronzkori hamvasztásos urnasír, valamint egy bronzkori tű került elő, ami arra utal, hogy a Sváb-Alb fennsíkja már jóval a római hódítás előtt is lakott volt.
