Rendkívüli régészeti lelőhelyeket tárt fel a szárazság Walesben
Egyedülálló régészeti lelőhelyek nyomait tette láthatóvá a tartós hőség és a rendkívüli szárazság a walesi tájon. A walesi királyi műemlékvédelmi bizottság (RCAHMW) által végzett légi felmérések több ezer év történelmét, köztük őskori temetkezési helyeket, római erődítményeket és első világháborús katonai kiképzőbázisokat azonosítottak. A klímaváltozás okozta aszályos időszakok alapjaiban alakítják át a légi régészet módszertanát, a ritka alkalmakat rendszeres kutatási programokká formálva.
- A Walesben tapasztalható tartós hőség és csapadékhiány miatt felszínre kerültek a növényzetben rejtőző ókori és újkori romok kontúrjai.
- A walesi királyi műemlékvédelmi bizottság légi kutatásai neolitikus sírhalmokat, római kori épületeket és első világháborús lövészárkokat azonosítottak.
- Az egyre gyakoribbá váló extrém nyári időjárás az alkalmi lehetőségek helyett éves szintű feladattá alakítja át a légi régészeti dokumentációt.
A rendkívüli időjárás miatt Walesben a szokásos júliusi csapadékmennyiség mindössze öt százaléka hullott le, ami az április óta tartó száraz tavaszt követte. A teljesen kiszáradt legelőkön és szántóföldeken úgynevezett növényzeti és aszálynyomok rajzolódtak ki, amelyek csak a magasból láthatók.
A jelenség oka, hogy a betemetett ókori árkok és alapfalak feletti talaj tápanyag- és nedvességtartalma eltér a környezetétől, így a növényzet növekedési üteme és színe éles kontrasztot mutat a kiégett fűvel. Dr. Toby Driver, a bizottság régésze júniusban és júliusban végzett intenzív repüléseket, hogy digitális képalkotási eljárásokkal rögzítse a gyorsan eltűnő kontúrokat.
A legfrissebb felvételek közül kiemelkedik a Powys megyei Welshpool közelében azonosított, megközelítőleg ötezer éves, téglalap alaprajzú neolitikus hosszú sírhalom. Északabbra, Conwy megyében a Caerhun római erőd területén találtak eddig ismeretlen épületmaradványokat, amelyek kiegészítik a korábbi topograftiai ismereteket.
A leglátványosabb felfedezések egyike egy Deganwy melletti golfpálya alatt húzódó első világháborús gyakorló lövészárok-rendszer, amelynek szerkezete tökéletes pontossággal rajzolódott ki a száraz gyepen. Ceredigion megyében, Llandysul közelében pedig egy eddig teljesen dokumentálatlan, kettős árokkal övezett vaskori vagy római-brit kori tanyasi települést fedeztek fel az érő terményben.
Ez is érdekelhet
A légi régészet ezen ága hagyományosan a rendkívüli aszályos nyarakra épült, amelyek korábban csupán öt-hét évente fordultak elő Észak- és Nyugat-Európában. A walesi kutatók tapasztalatai szerint azonban a globális felmelegedés miatt ez a folyamat mára állandósult, így a szakembereknek minden évben versenyt kell futniuk az idővel a csapadék visszatérte előtt.
A technológiai fejlődés, például a színsávok digitális újrahangolása révén a legelmosódottabb struktúrák is láthatóvá tehetők fekete-fehér felvételeken. A most feltárt leletek jelentősen gazdagítják a brit szigetek ókori és újkori hadtörténeti, valamint településtörténeti térképét, bizonyítva a tájrégészet fontosságát.
