Megmentették a firenzei 18. századi viaszmodelleket a hőségtől

A toszkán fővárosban az elmúlt napokban tapasztalt, 35 Celsius-fokot meghaladó kánikula túlterhelte a Firenzei Egyetem Természettudományi Múzeumának (La Specola) klímaberendezését. A meghibásodás a múzeum történelmi viaszgyűjteményének egyik olyan termét érintette, amely kimaradt a közelmúltbeli épület-rekonstrukciós munkálatokból.

Az egyetem vezetése az olasz média jelentései szerint azonnali hatállyal elrendelte a hőre rendkívül érzékeny, megolvadással fenyegetett műtárgyak klimatizált raktárakba történő átszállítását. A történelmi útvonal látogatását ideiglenesen felfüggesztették, míg az intézmény zoológiai és ásványtani részlegei továbbra is nyitva tartanak.

A La Specola gyűjteménye a maga nemében nemzetközi viszonylatban is egyedülálló tudománytörténeti emlék. A mintegy 1400 viaszmodellt, amelyeket 562 tárlóban őriznek, jórészt az eredeti, 18. századi muzeológiai koncepció szerint állították ki. A múzeum viaszműhelyét (Officina di Ceroplastica) 1771-ben alapították, szorosan illeszkedve a felvilágosodás korának azon törekvéséhez, hogy az emberi anatómiát a gyorsan bomló holttestek boncolása helyett tartós, élethű és higiénikus modelleken tanulmányozhassák a diákok és a kutatók.

A tudományos pontosságot és a kiemelkedő művészi minőséget ötvöző alkotások elkészítésében olyan neves anatómusok és viaszszobrász mesterek vettek részt, mint Clemente Susini, Francesco Calenzuoli, Luigi Calamai és Egisto Tortori. Az általuk készített anatómiai viaszok nemcsak az orvosképzést forradalmasították Európában, hanem a korabeli tudományos vizuális kultúrára is felbecsülhetetlen hatást gyakoroltak.

A több mint két és fél évszázados, törékeny viaszmodellek kimenekítése fokozott óvatosságot és azonnali krízisintervenciót igényelt a restaurátoroktól. A múzeumi incidens rávilágít az európai kulturális intézmények infrastrukturális kiszolgáltatottságára: a műtárgyvédelem napjainkban egyre inkább a modern klimatizációs rendszerek zavartalan működésétől függ, amelyeket az emelkedő nyári átlaghőmérsékletek folyamatos próbatétel elé állítanak.

A jelenség rendszerszintű problémára utal, hiszen idén nyáron nem ez volt az első hasonló eset Firenzében. Június végén a világhírű Uffizi Képtár klímaberendezése is felmondta a szolgálatot, ott azonban a festményeket védő vitrinek zárt mikroklímája megóvta a reneszánsz műkincseket a károsodástól. A La Specola viaszfigurái esetében azonban - a felhasznált organikus anyagok sajátosságai miatt - a legkisebb tartós hőingadozás is a pótolhatatlan tudománytörténeti emlékek visszafordíthatatlan olvadásához, torzulásához és megsemmisüléséhez vezetett volna.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait