Dokumentumfilm tárja fel Claude Monet festményének 1985-ös elrablását

Mireille Ballestrazzi biztos és csapata a Marmottan Múzeumból ellopott festményekkel. Fotó: Getty Images

A StudioCanal által gyártott, Jérémie Rozan és Jérôme Pierrat rendezésében készült sorozat a The Paris-Tokyo Job (Or How To Rob A Yakuza) címet viseli. A produkció középpontjában Philippe „Fifi” Jamin egykori párizsi bűnöző áll, aki a gépjárműlopásokról az évek során fokozatosan tért át a nemzetközi műkincsrablásokra.

A cselekmény kiindulópontja az 1985-ös fegyveres támadás, amelynek során öt álarcos elkövető fényes nappal, alig öt perc alatt kilenc impresszionista festményt tulajdonított el a párizsi Marmottan Múzeumból. A zsákmányolt műtárgyak között szerepelt Claude Monet 1872-es, A felkelő nap impressziója című festménye is, amely a modern művészettörténet egyik alapműve, egyben az impresszionizmus névadó alkotása.

A nyomozás szálai Franciaországból Korzikán át egészen Japánig vezettek. A levéltári és rendőrségi iratok alapján Jamin még az 1970-es évek végén, egy börtönbüntetés során ismerkedett meg a kábítószer-kereskedelemért elítélt Szuinicsi Fudzsikumával. A két férfi olyan nemzetközi hálózatot épített ki, amely a Franciaországban eltulajdonított műtárgyakat a távol-keleti országban értékesítette.

A szindikátus első jelentős akciója az 1984-es Semur-en-Auxois-i múzeum kirablása volt, ahonnan öt Jean-Baptiste-Camille Corot-festményt vittek el. Az ügyben Mireille Ballestrazzi francia műkincsvédelmi nyomozó vezetésével indult eljárás, amely 1987-ben vett döntő fordulatot: Fudzsikumát Tokióban letartóztatták egy prémekhez köthető lopási ügyben, a kihallgatások során pedig információkat szolgáltatott a francia bűnbandáról és a japán üzletembereknek továbbértékesített Corot-festményekről.

A rendőrségi műveletek eredményeként Jamin 1987-ben mexikói letartóztatását követően került a francia hatóságok kezére, míg a Marmottan Múzeumból ellopott festményeket Ballestrazzi nyomozásának köszönhetően 1990-ben egy korzikai rejtekhelyen találták meg. Bár Monet főműve csak kisebb restaurálásra szorult, a zsákmány részét képező, Berthe Morisot által festett egyik vászon súlyosan károsodott. A hálózat tevékenységéhez köthető emellett egy 1986-os tokiói bankrablás is, amelynek során 333 millió jent tulajdonítottak el páncélautókból.

A dokumentumfilm az előzetes hírek szerint a bűnügyi eseményeken túl részletesen elemzi az 1980-as évek nemzetközi műkincspiacának folyamatait. Ebben az évtizedben a japán gazdasági fellendülés hatására a nyugati - különösen az impresszionista - műalkotások iránti kereslet drasztikusan megnőtt a szigetországban. Ez a tőkebeáramlás a legális aukciók mellett a szervezett bűnözés számára is rendkívül jövedelmező, új globális piacot teremtett, összekötve az európai rablóbandákat a japán alvilággal és a feketepiacon mozgó gyűjtőkkel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Véletlen felismerés oldotta meg az erotikus témájú római mozaik rejtélyét
• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán