Rejtélyes ókori alagutat tártak fel a régészek Jeruzsálem határában

Dr. Szivan Mizrahi és Zinovi Mackevics, az ásatás vezetői a sajtónak elmondták: a munkálatok egy természetes karsztüregnél kezdődtek egy sziklás terepen, amely a feltárás előrehaladtával mesterségesen kifaragott alagúttá bővült. Az építmény bejáratához egy ősi kőlépcsősor vezetett le a felszínről, a járat belsejét azonban évszázadok alatt felgyülemlett ősi szennyvíz és törmelék töltötte ki, amelynek egy része még mindig omlásveszélyes.

A kutatók szerint a faragás minősége és az építmény léptéke arra utal, hogy a projektet komoly erőforrásokkal, precíz mérnöki tervezéssel hajtották végre, bár eddig egyetlen olyan apróbb lelet (például kerámiatöredék) sem került elő, amely pontosítaná a keletkezés idejét. A helyszín ugyanakkor mindössze néhány száz méterre fekszik két kiemelkedő történelmi lelőhelytől: a jeruzsálemi Arnona negyedben található, vaskori (első szentély korabeli) középülettől, valamint a Tel Ramat Rachel-i településmaradványoktól, amelyek a vaskortól egészen az iszlám időszakig datálhatók.

Az alagút funkciójára vonatkozóan a szakemberek több hipotézist is felállítottak, majd elvetettek. A vízvezetékrendszer elméletét kizárták, mivel a falakon nincs nyoma a szivárgást gátló vakolatnak, nincs vízfelhalmozódásra utaló jel, és geológiai szakvélemények szerint a környéken nincsenek felszín alatti vízforrások. Bár felmerült egy földalatti mezőgazdasági vagy ipari létesítmény lehetősége is, a hasonló léptékű párhuzamok hiánya miatt ez is valószínűtlen.

A jelenleg legelfogadottabb feltételezés szerint az alagutat kőfejtés céljából, építőkőhöz vagy mészgyártáshoz alkalmas krétaréteg kitermelésére ásták; ezt támaszthatja alá a mennyezetbe faragott lehetséges szellőzőakna és a padlón talált fejtési törmelék. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy az építmény sosem készült el teljesen.

Jeruzsálem (és a környező Júdeai-hegyvidék) altalaja rendkívül gazdag az elmúlt háromezer év során létrehozott mesterséges barlangokban, vízvezetékekben, ciszternákban és búvóhelyekben. A kőfejtés különösen a Második Szentély idején (Kr. e. 6. századtól Kr. u. 70-ig), például Nagy Heródes monumentális építkezései alatt volt intenzív, amikor hatalmas mennyiségű mészkövet termeltek ki a város környékéről a Templomhegy és a városfalak építéséhez.

Az Izraeli Földhivatal (ILA) tájékoztatása szerint a most feltárt rejtélyes alagutat – a tervezett, közel 500 lakásos új lakónegyed építése mellett – integrálják egy jövőbeli nyilvános régészeti parkba, bemutatva a térség ősi építészeti örökségét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona