Pénzügyi nyilvántartás lehetett a rejtélyes holt-tengeri Réztekercs

Fotó: Shimon Gibson

A kumráni 3Q barlangban (amelynek pontos helyzetét Gibson és Joan Taylor brit kutató nemrégiben ismét beazonosította) 1952-ben felfedezett Réztekercs élesen elüt a többi, mintegy 900 pergamenre vagy papiruszra írt, bibliai és szektariánus szövegeket tartalmazó holt-tengeri tekercstől. A 2,3 méter hosszú, csaknem tiszta rézlemezekre vésett szöveg 64 különböző tételből álló listát tartalmaz hatalmas mennyiségű aranyról, ezüstről és érmékről, megadva azok feltételezett rejttekhelyét is. A leírások azonban (például „a keleti kapu előtti ciszternában”) szándékosan homályosak. John Allegro brit tudós az 1960-as években expedíciót is indított a kincsek felkutatására, ám a pontatlan koordináták miatt egyetlen darabot sem talált.

Shimon Gibson friss, az Eretz-Israel folyóiratban publikált elmélete szerint a tekercs anyagválasztása a kulcs: a rezet soha nem szánták mindennapos olvasásra, mivel a fém a feltekerés és kigöngyölés során azonnal eltört volna. A professzor úgy véli, az i. sz. 132-ben kitört Bar Kohba-lázadás kezdeti éveiben az önjelölt "fejedelem" és követői ezzel a rendkívül drága és tartós eszközzel dokumentálták a hadjáratukhoz gyűjtött adományokat és felajánlásokat.

Amikor a római csapatok Sextus Julius Severus vezetésével az i. sz. 130-as évek közepén visszaszorították a felkelőket a Júdeai-sivatagba, az inkrimináló bizonyítékot – amely tartalmazhatta a rómaiak elleni harcot finanszírozó elit családok adatait – el kellett rejteni. A hiányzó pontos információk és nevek a tekercs végén említett, de eddig fel nem tárt (Kohlit nevű helyen lévő) második tekercsen szerepelhettek. Gibson szerint a dokumentumot egy messianisztikus "idők végezete" eseményre szánták, amikor a sikeres felszabadítás után a támogatók neveit az örökkévalóság számára felolvashatják.

Joan Taylor, a londoni King's College kutatója egyetért a tekercs nyelvezete (korai misnai héber) alapján a Bar Kohba-kori datálással, ám ő a listát nem háborús adományként, hanem a római elnyomás ellenére is titokban beszedett papoknak járó tizedként értelmezi, amelyet a jeruzsálemi Templom jövőbeli, a felkelés győzelme utáni újjáépítésére tettek félre.

Mindkét elmélet rávilágít arra az eddig kevéssé hangsúlyozott tényre, hogy a holt-tengeri barlangok nemcsak az i. sz. 1. századi esszénus szekta (a hagyományos kumráni közösség) menedékhelyéül szolgáltak, hanem a mintegy 60 évvel későbbi, a zsidó államiság utolsó ókori kísérletét jelentő Bar Kohba-felkelés logisztikai bázisaként és archívumaként is funkcionáltak, mielőtt a rómaiak i. sz. 135-136-ban végleg vérbe fojtották a lázadást Betar elestével.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?