Rehabilitálták Antwerpen egyetlen boszorkányperben kivégzett áldozatát

Az antwerpeni boszorkányper története egy kiszolgáltatott nő sorsán keresztül mutatja meg, hogyan működött a kora újkori igazságszolgáltatás. Clara Goessen menekültként érkezett a városba, majd kínzással kicsikart vallomás után ítélték halálra. Ügye ma már nemcsak történeti példa, hanem emlékezetpolitikai kérdés is.

Menekültből vádlott a boszorkányperben

A VRT NWS beszámolói szerint Clara Goessen Strasbourgból érkezett Antwerpenbe. Menekültként élt a városban, és szexmunkából tartotta fenn magát. A források alapján elképzelhető, hogy más, hasonló helyzetű nők is szerepet játszottak a megvádolásában.

A hatóságok letartóztatták, majd a Het Steen városi börtönbe vitték. Itt megvizsgálták a testét az úgynevezett ördögjegyek után kutatva. A korabeli hiedelmek szerint ezek olyan pontok voltak, amelyek nem véreztek és nem okoztak fájdalmat szúrás esetén.

Kínvallatás és kényszervallomás

Mivel nem vallotta be a vádakat, a hatóságok kínzást alkalmaztak. A latin források ezt examinatio rigorosa kifejezéssel jelölik. A nő csak a kínzások hatására tett önvádas vallomást.

Beismerte, hogy vérszerződést kötött az ördöggel, és boszorkányszombatokon vett részt. Ezeket állítólag olyan helyeken tartották, mint Lembeke és Nieuwpoort. A vádak szerint boszorkánysággal ártott Albert főherceg spanyol csapatainak is az ostendei ostrom idején.

Az ostrom 1601 és 1604 között zajlott a nyolcvanéves háború során. A várost az Egyesült Tartományok erői védték angol támogatással. A harcok elhúzódtak, és súlyos veszteségeket okoztak mindkét oldalon.

Ítélet és kivégzés

A korabeli antwerpeni jog szerint a kínzással kicsikart vallomást nyilvánosan is meg kellett ismételni. Ezután a városi bíróság előtt felolvasták, majd ítéletet hirdettek.

A döntést 1603. augusztus 22-én mondták ki. A kivégzést a városi hóhér hajtotta végre. A feljegyzések szerint a nő „kegyelmet” kapott: előbb megfojtották, és csak ezután égették meg máglyán.

Goessen esete különlegesnek számít. Ő volt az egyetlen, akit Antwerpenben boszorkányként kivégeztek. Más vádlottakat felmentettek, zarándoklatra köteleztek vagy megbélyegeztek, de nem végeztek ki.

Kirakatper és szkepticizmus

Walter Clement író és városkalauz szerint az ügy kirakatper lehetett. Úgy véli, a hatóságok bizonyítani akarták, hogy a városban léteznek boszorkányok.

Ez különösen érdekes, mert Antwerpen vezetői a korabeli beszámolók szerint sok más városhoz képest szkeptikusabban viszonyultak az ilyen vádakhoz. A per így inkább politikai és társadalmi üzenetet hordozhatott, mintsem valódi bizonyítékokon alapult.

A történet évszázadokon át feledésbe merült. Az utóbbi években azonban egyre többen kezdték újraértékelni Clara Goessen sorsát. Hosszú kampány után a helyi hatóságok új teret neveztek el róla. A Clara Goessenplaats a Vleeshuis Múzeum közelében található.