Radar a romok közt: nyolcvan évvel ezelőtt kezdődött a magyar űrkutatás története
2026. február 6. 20:05 Múlt-kor
Kapu Tibor történelmi küldetése után több interjúban is hangsúlyozta, hogy az űrkutatás alapja a kérdezés és a kíváncsiság. Magyarországon szerencsére ez a szemlélet már 1946-ban is jelen volt, amikor napra pontosan 80 évvel ezelőtt Bay Zoltán és munkatársai sikeresen lemérték a Föld-Hold közötti távolságot - az elsők között a világon.
Bay Zoltán (Forrás: Wikipédia / http://www.bibl.u-szeged.hu/exhib/evfordulo/index.html / CC BY-SA 3.0)
Korábban
A második világháború utáni romos Magyarországon, rendkívül kedvezőtlen körülmények között született meg a hazai tudománytörténet egyik legjelentősebb kísérleti eredménye: 1946. február 6-án Bay Zoltán fizikus és munkatársai saját fejlesztésű radarberendezéssel sikeresen megmérték a Föld–Hold távolságot. A kísérlet a nemzetközi gyakorlatban akkor még úttörőnek számító eljárást alkalmazott, és a rádiócsillagászat, illetve az aktív űrkutatás korai mérföldkövévé vált. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Magyarországon ezt a dátumot tekintjük a hazai űrkutatás kezdetének.
A Gyulavári községben született Bay Zoltán tehetsége már ifjú korában megmutatkozott: többek között ennek is köszönhető, hogy az 1920-as években különböző ösztöndíjak segítségével évekig Berlinben kutathatott. A tudományos áttörést azonban végül nem Németország, hanem a budapesti Egyesült Izzó kutatólaboratóriuma hozta meg számára, ahol olyan nevekkel dolgozhatott együtt, mint a kriptonégőt feltaláló Bródy Imre.
A háború alatt Bay és munkatársai katonai célokra alkalmazható radarfejlesztéseken dolgoztak. Ennek apropóján merült fel a kutatóban először a kérdés: mi lenne, ha jeleket küldenének a Holdra, majd megszámolnák ezek visszaérkezési idejét? Végül ez a gondolat vezette el a kutatócsoportot a sikeres radarkísérlethez, addig azonban még sok megoldandó probléma vetődött fel, és a nyilas uralom, majd a főváros ostroma is megálljt parancsolt a tudósoknak. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy időközben a laboratóriumot hadiüzemmé nyilvánították, a gyárigazgatóvá kinevezett Bayt pedig folyamatosan a hely kiürítésére utasították.
A háború befejezése után Bay Zoltánék a korábbi berendezés maradékával folytatták a megkezdett munkát. 1946. február 6-án erőfeszítéseiket siker koronázta: a Holdról visszaverődő jelek egyértelmű és ismételhető észlelése ezen a napon igazolta a módszer működőképességét.
Bay Zoltán későbbi pályája során is a nagy pontosságú mérési módszerek fejlesztésére összpontosított. Miután emigrált az Egyesült Államokba, többnyire részecskefizikával és fénysebességgel kapcsolatos kutatásokat végzett. Bár élete nagy részét külföldön töltötte, a Hold-radarkísérlet révén maradandó nyomot hagyott a magyar és a nemzetközi tudománytörténetben egyaránt. Szülőföldjéhez való ragaszkodását pedig mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1992-ben hamvait saját kérésére hazaszállították.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- DNS-vizsgálatokkal igazolták az 5500 évvel ezelőtti szibériai pestisjárványt tegnap
- Új emléktábla őrzi Zakopanéban a lengyel–magyar összefogás hőseinek emlékét tegnap
- Mobil múzeumban mutatják be a brit állami gyűjteményt tegnap
- Időutazót láttak egy második világháborús archív fotón tegnap
- Középkori táblajátékot tártak fel a marokkói Valila romjainál tegnap
- Eltávolították a vorkutai GULAG-áldozatok ukrán emlékművét tegnap
- Új történelmi kémregénnyel jelentkezik Kazuo Ishiguro tegnap
- Ismeretlen Bartók-mű kézirata került elő tegnap
