Radar a romok közt: nyolcvan évvel ezelőtt kezdődött a magyar űrkutatás története

Bay Zoltán (Forrás: Wikipédia / http://www.bibl.u-szeged.hu/exhib/evfordulo/index.html / CC BY-SA 3.0)

A második világháború utáni romos Magyarországon, rendkívül kedvezőtlen körülmények között született meg a hazai tudománytörténet egyik legjelentősebb kísérleti eredménye: 1946. február 6-án Bay Zoltán fizikus és munkatársai saját fejlesztésű radarberendezéssel sikeresen megmérték a Föld–Hold távolságot. A kísérlet a nemzetközi gyakorlatban akkor még úttörőnek számító eljárást alkalmazott, és a rádiócsillagászat, illetve az aktív űrkutatás korai mérföldkövévé vált. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Magyarországon ezt a dátumot tekintjük a hazai űrkutatás kezdetének.

A Gyulavári községben született Bay Zoltán tehetsége már ifjú korában megmutatkozott: többek között ennek is köszönhető, hogy az 1920-as években különböző ösztöndíjak segítségével évekig Berlinben kutathatott. A tudományos áttörést azonban végül nem Németország, hanem a budapesti Egyesült Izzó kutatólaboratóriuma hozta meg számára, ahol olyan nevekkel dolgozhatott együtt, mint a kriptonégőt feltaláló Bródy Imre.

A háború alatt Bay és munkatársai katonai célokra alkalmazható radarfejlesztéseken dolgoztak. Ennek apropóján merült fel a kutatóban először a kérdés: mi lenne, ha jeleket küldenének a Holdra, majd megszámolnák ezek visszaérkezési idejét? Végül ez a gondolat vezette el a kutatócsoportot a sikeres radarkísérlethez, addig azonban még sok megoldandó probléma vetődött fel, és a nyilas uralom, majd a főváros ostroma is megálljt parancsolt a tudósoknak. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy időközben a laboratóriumot hadiüzemmé nyilvánították, a gyárigazgatóvá kinevezett Bayt pedig folyamatosan a hely kiürítésére utasították.

A háború befejezése után Bay Zoltánék a korábbi berendezés maradékával folytatták a megkezdett munkát. 1946. február 6-án erőfeszítéseiket siker koronázta: a Holdról visszaverődő jelek egyértelmű és ismételhető észlelése ezen a napon igazolta a módszer működőképességét.

Bay Zoltán későbbi pályája során is a nagy pontosságú mérési módszerek fejlesztésére összpontosított. Miután emigrált az Egyesült Államokba, többnyire részecskefizikával és fénysebességgel kapcsolatos kutatásokat végzett. Bár élete nagy részét külföldön töltötte, a Hold-radarkísérlet révén maradandó nyomot hagyott a magyar és a nemzetközi tudománytörténetben egyaránt. Szülőföldjéhez való ragaszkodását pedig mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1992-ben hamvait saját kérésére hazaszállították.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban