Az űrverseny áldozatai: az állatok

Lajka

A hidegháború űrversenye

A hidegháború legfeszültebb éveiben az Egyesült Államok és a Szovjetunió között éles verseny bontakozott ki az űr meghódításáért. A cél az volt, hogy melyik nagyhatalom tud először eljutni egy másik égitestre. Mielőtt azonban embereket küldtek volna az űrbe, számos kísérletet kellett végrehajtani – ezek közül az elsőket állatokkal végezték.

Az amerikaiak 1947-ben hajtották végre az első szuborbitális repülést, amelynek során gyümölcslegyeket küldtek az űrbe. Bár furcsának tűnhet ez a választás, tudományos szempontból logikus volt: a legyek genetikai állománya jelentős átfedést mutat az emberével. A kísérlet értékes adatokat szolgáltatott, és jó alapot jelentett a további kutatásokhoz. A következő lépésként már emlősöket – az emberhez közelebb álló fajokat – választottak tesztalanyként.

Majmok az űrben

Az Egyesült Államok főként rézuszmajmokkal dolgozott. Az első kísérleti példány, I. Albert, 1948-ban vett részt a programban, de sajnos a létfenntartó rendszer meghibásodása miatt még az űrbe jutás előtt életét vesztette. Utódja, II. Albert már elérte a 134 kilométeres magasságot, így átlépte a világűr kezdetét jelző Kármán-vonalat. A kapszula azonban a visszatéréskor lezuhant, és a majom meghalt.

Az 1950-es évek végéig az amerikaiak több tucat majmot küldtek az űrbe, de a túlélési arány nagyon alacsony volt. Azok a példányok, amelyek mégis visszatértek, valóságos hírességekké váltak. 1961-ben egy csimpánz is részt vett a programban, akit arra is kiképeztek, hogy egyszerűbb kezelőszerveket működtessen. Az ő sikeres küldetése előkészítette a terepet Alan Shepard számára, aki az első amerikaiként jutott az űrbe.

A Szovjetunió kutyái

A Szovjetunió inkább kóbor kutyákat választott, főként Moszkva utcáiról, mivel ezek az állatok már hozzászoktak a nehéz körülményekhez. 1957-ben a Szputnyik–2 fedélzetén Lajka lett az első élőlény, aki Föld körüli pályára állt. A hivatalos verzió szerint napokkal a fellövés után, fájdalommentesen halt meg, de később kiderült: már néhány órával a start után elpusztult a kabin túlmelegedése miatt, szenvedések közepette.

Lajka sorsa már a küldetés előtt megpecsételődött, mivel a műhold nem volt alkalmas visszatérésre. Halála világszerte etikai vitákat indított el, és ő lett a tudományos állatkísérletek erkölcsi határainak szimbóluma.

1960-ban viszont siker koronázta a szovjetek munkáját: Belka és Sztrelka kutyák – egerekkel, növényekkel és gombákkal együtt – élve tértek vissza a 24 órás földkörüli út után. Sztrelkának később kölykei születtek, az egyiket pedig diplomáciai ajándékként a Kennedy családnak adták. A két kutyát a Szovjetunió hősként ünnepelte, és számos szobor őrzi emléküket a mai napig.

Macskák és teknősök az űrben

Kevesen tudják, de Franciaország is bekapcsolódott az űrversenybe – igaz, szerényebb keretek között. 1963-ban Félicette nevű kóbor macskát juttatták az űrbe, akit korábban kifejezetten a súlytalanság elviselésére képeztek ki. A repülést túlélte, de röviddel utána elaltatták, hogy az agyát tudományos célból vizsgálni tudják.

1968-ban a Szovjetunió egy különleges küldetést indított: a fedélzeten sivatagi teknősök, lisztférgek, magvak és baktériumok is voltak. A teknősök sikeresen megkerülték a Holdat, és egészségesen tértek vissza a Földre. Később más állatfajok is eljutottak az űrbe: Kína egereket, a Szovjetunió tengerimalacokat, az Egyesült Államok pedig békákat is küldött.

Hol húzódik az erkölcsi határ?

Ezeknek az állatoknak a történetét sokáig elhallgatták, és kevés figyelmet kaptak. Az utóbbi években azonban egyre több tanulmány és kiállítás született, amelyek elismerik a hozzájárulásukat a tudomány fejlődéséhez. Emléktáblák és szobrok emlékeznek meg róluk, miközben a korábban titkosított dokumentumok is sorra nyilvánosságra kerülnek, lehetővé téve az események pontosabb feltárását.

Mindezek ellenére sok szakértő úgy véli, hogy ezek a kísérletek a mai etikai és jogi normák szerint már nem lennének elfogadhatók. A kritika nem elsősorban a tudományos célokat, hanem az állatokkal való bánásmódot illeti: sok esetben úgy kezelték őket, mint egyszer használatos eszközöket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• A Bem tértől a Rádióig: 1956. október 23.
• Az 1956-os forradalmat követő megtorlások anomáliái
• Nagy Imre újratemetése: A nemzet gyásza és újjászületése
• A KGB ki akarta csalni Mindszenty bíborost az Amerikai Nagykövetségről
• Embercsempész katonák a magyar–szovjet határon
• Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre 
• Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után
• Sok magyar menekült az Egyesült Államokban töltötte 1956 karácsonyát
• Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért