Pleisztocén kori növényfogyasztást bizonyítottak Srí Lanka esőerdőiben

Fotó: Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology

Nicolas Bourgon, a kutatás vezető szerzője és csapata egy mintegy húszezer és háromezer évvel ezelőtti időszakból származó leletegyüttest vizsgált. Az elemzés a szigetország olyan kulcsfontosságú barlangi lelőhelyeire fókuszált, mint a Fa-Hien Lena, a Batadomba-lena és a Balangoda Kuragala, amelyek már a korábbi feltárások során is bizonyították az esőerdei környezet tartós, több tízezer éves emberi lakottságát.

A trópusi éghajlaton a szerves növényi maradványok rendkívül ritkán maradnak fenn, ami korábban az őskori vadászatra és a kőeszközökre alapozott elméletek túlsúlyát eredményezte a régészetben. Ennek a torzításnak a kiküszöbölésére a szakemberek egy korszerű geokémiai eljárást, a fogzománc cinkizotóp-elemzését alkalmazták huszonnégy emberi és ötvenhét állati minta esetében. A módszer lehetővé tette az egyedek táplálékhálózatban elfoglalt helyének és étrendjük összetételének precíz rekonstrukcióját.

Az izotópos adatok rámutattak arra, hogy a térség vadászó-gyűjtögető közösségei folyamatosan mindenevő életmódot folytattak, ám az idő előrehaladtával az étrendjükben egyre dominánsabbá váltak a növényi táplálékok. Ez a folyamatos és tudatosan fokozott növényfogyasztási tendencia már a késő pleisztocén korban megkezdődött, és töretlenül folytatódott a holocén időszakában is, jóval megelőzve a háziasított növények régiós megjelenésének legkorábbi régészeti bizonyítékait.

Oshan Wedage, a Srí Jayewardenepura Egyetem Történelem és Régészet Tanszékének kutatója rávilágított arra, hogy a helyi populációk a vizsgált évezredek során tudatosan adaptálták a nyersanyag-felhasználásukat, ami szoros és dinamikus ember-környezet interakciót feltételez az egykor zordnak hitt trópusi környezetben.

Patrick Roberts professzor, a Max Planck Intézet kutatási vezetője hangsúlyozta: az eredmények cáfolják azt a korábbi, kiterjedt historiográfiai toposzt, miszerint a sűrű trópusi dzsungelek áthatolhatatlan akadályt jelentettek volna a korai emberi megtelepedés számára. A tanulmány emellett szilárd empirikus alapot biztosít azoknak az újabb keletű régészeti modelleknek, amelyek a mezőgazdaság kialakulását nem egy hirtelen, radikális megélhetési váltásként értelmezik, hanem az őskőkorszaki és mezolitikumi gyűjtögető stratégiák szerves, évezredeken átívelő, természetes továbbfejlődéseként.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Áthelyezték az auschwitzi múzeum emléktábláit
• Régészek dolgoznak a Natzweiler-Struthof koncentrációs táborban
• Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt szökőkút
• Restaurálják az auschwitzi főtábor őrépületét
• Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet
• Münchenben nyitja első külföldi központját a Jad Vasem
• Előkerültek a párizsi zöldcédulás razzia elveszett fotói
• Felavatták a roma holokauszt emlékművét Óbudán
• Simone Veil-díjat alapítottak a zsidó kulturális örökségért