Huszonötezer éves az emberi drogfogyasztás legkorábbi bizonyítéka

2026. szeptember 10.-Múlt-kor

Az emberiség történetének eddig ismert legkorábbi, pszichoaktív szerek használatára utaló bizonyítékát azonosították egy nemzetközi kutatás során, ahogy arról a The Guardian beszámolt. Az indonéziai Celebesz szigetén feltárt emberi maradványok vizsgálata rávilágított, hogy a kőkori népesség már huszonötezer évvel ezelőtt tudatosan használta a bételdiót.

Összefoglaló
  • A Science Advances folyóiratban megjelent új tanulmány az emberi drogfogyasztás eddig ismert legkorábbi, mintegy huszonötezer éves bizonyítékát azonosította.
  • Az indonéziai Celebesz szigetén feltárt őskori csontvázak fogazatának vizsgálata a pszichoaktív hatású bételdió rendszeres használatára utal.
  • A szakemberek szerint a vadászó-gyűjtögető közösségek tagjai a fogfájás enyhítése és az enyhe kábító hatás miatt szopogatták a kemény termést.

A Griffith Egyetem kutatója, Adam Brumm által vezetett csoport két, a mezőgazdaság megjelenése előtti időszakból származó csontvázat vizsgált meg. A Celebeszen talált leletek egyike mintegy hétezer éves, míg a régebbi maradvány korát tizenhat- és huszonötezer év közé teszik a szakemberek.

A koponyák fogazatának elemzésekor mély, lekerekített barázdákat fedeztek fel, amelyek sok esetben egészen a fogbélig hatoltak. A fogszövetek kémiai analízise kimutatta az arekolin nevű pszichoaktív vegyület jelenlétét, amely a bételpálma magjának, közismert nevén a bételgatnak vagy bételidónak az aktív hatóanyaga.

A szakemberek mesterséges nyálban áztatták a termést, és megállapították, hogy a kioldódó arekolin mennyisége elegendő egy enyhe kábító hatás kiváltásához, mésszel történő keverés nélkül is.

A kutatás rávilágított egy egyedi élettani folyamatra. A bételdió zsibbasztó hatása miatt az őskori emberek feltehetően a fogfájás csillapítására használták a termést. A kemény mag folyamatos szopogatása azonban végzetesen lekoptatta a fogzománcot, ami hosszú távon még súlyosabb fogászati problémákat eredményezett, ez a fájdalom pedig további használatra ösztönözte az őskori embereket.

A felfedezés tovább pontosítja a pszichoaktív szerek történelmi használatáról alkotott eddigi tudományos álláspontot. Elisa Guerra-Doce, a spanyol Valladolidi Egyetem docense szerint az eredmények közvetlen bizonyítékot szolgáltatnak a tudatmódosító szerek évezredes alkalmazására. A történettudomány korábban úgy vélte, hogy a hasonló készítmények legkorábbi formái, például az erjesztett árpasör, nagyjából tizenháromezer évvel ezelőtt jelentek meg. Az indonéziai leletek azonban igazolják, hogy a pleisztocén végi populációk már jóval korábban felismerték és alkalmazták a környezetükben található növények élettani tulajdonságait.

Az ősi szokás kulturális jelentőségét mutatja, hogy a bételdió fogyasztása évezredeken át fennmaradt, és napjainkban is kiterjedt társadalmi gyakorlat. Jelenleg az alkohol, a koffein és a nikotin után a világ negyedik leggyakrabban használt pszichoaktív anyaga.

Bár a nyugati társadalmakban kevésbé ismert, az ázsiai és csendes-óceáni régióban a globális népesség mintegy tíz százaléka fogyasztja a növényt. Az indonéziai régészeti leletek egy olyan emberi viselkedésminta legkorábbi gyökereit tárták fel, amely a történelem előtti őskortól egészen a modern korig meghatározza a térség mindennapjait.