Hatalmas római mozaikot tártak fel Fekete-tenger partján
Egy 105 négyzetméteres római mozaikot és egy Erosz-szoborfejet tártak fel a törökországi Pompeiopolis romjainál. A leletegyüttes kiemelkedő jelentőségű, mivel ritka bizonyítékot szolgáltat arra a folyamatra, amelynek során a pogány középületek a korai kereszténység szakrális tereivé alakultak.
- A Fekete-tenger partvidékén fekvő ókori Pompeiopolis területén egy 105 négyzetméteres, negyedik századi római mozaikot fedeztek fel a régészek.
- A török kulturális minisztérium bejelentése szerint a lelet egy eredetileg pogány bazilikában került elő, amelyet a késő ókorban keresztény templommá alakítottak.
- Az ásatások során egy második századi Erosz-szoborfejet is találtak, amely a vallási funkcióváltás ellenére évszázadokig fennmaradt a keresztény szentélyben.
A Kastamonu tartományban, a mai Taşköprü közelében folyó ásatások idei szezonjában a régészek egy eredetileg a második században emelt bazilikát tártak fel. Mehmet Nuri Ersoy török kulturális és turisztikai miniszter bejelentése szerint az épület főhajójában egy geometriai mintákkal díszített, a negyedik századra datálható római mozaik padlót találtak.
A jelenleg 105 négyzetméteres, de eredetileg jóval nagyobb kiterjedésű felület a város történetének egy újabb korszakát jelzi. Az építészeti bizonyítékok alapján a Kr. u. 150 körül épült civil bazilikát az ötödik század környékén keresztény templommá építették át, a település pedig püspöki székhellyé vált.
A bazilika funkcióváltását és az átmenet sajátos jellegét támasztja alá az idei feltárások másik jelentős lelete, egy szerelemistent ábrázoló Erosz-szoborfej. A Kr. u. második századból származó faragványt a pasztoforiumban, azaz a keresztény templomok oltár melletti mellékkápolnájában találták meg. A szakértők szerint a lelet rávilágít az ókori vallásváltás valóságára, ugyanis a korábbi kultuszok emlékeit nem minden esetben pusztították el az új hit térnyerésekor, hanem gyakran csak elraktározták azokat.
Ez is érdekelhet
A régészek által a Fekete-tenger Epheszoszaként emlegetett Pompeiopolis gazdag történelmi múlttal rendelkezik. A várost Pompeius Magnus római hadvezér alapította Kr. e. 64-ben vagy 63-ban, miután legyőzte VI. Mithridatész pontuszi királyt. A település évszázadokon keresztül Paphlagonia római provincia fővárosaként funkcionált, és egészen a tizenharmadik század elejéig, a szeldzsuk törökök hódításáig megőrizte közigazgatási központ szerepét.
A nemzetközi kutatócsoportok 2006 óta végeznek feltárásokat a helyszínen, ahol az előzetes felmérések már 2005-ben kimutatták egy kiterjedt ókori metropolisz maradványait. A jelenlegi ásatási területen egy 2550 négyzetméteres római kori domus is található, amelynek padlófűtéssel rendelkező helyiségei a helyi elit magas életszínvonaláról tanúskodnak. A török hatóságok közlése szerint az állagmegóvási és dokumentációs munkálatok a jövőben is folytatódnak.
