Ókori figurák készítésére utaló agyagformát találtak Jeruzsálemben
Különleges agyagformát találtak a jeruzsálemi Dávid-torony Múzeumának területén végzett régészeti feltáráson, amely közvetlen bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a Júdai Királyság késői korszakában használt bizonyos agyagfigurákat magában Jeruzsálemben is készítették. A női figura arcának formázására használt lelet egy régóta fennálló régészeti kérdéshez ad új támpontot.
- A ritka agyagforma az Első Templom korának végére, az i. e. 8–6. századra keltezhető.
- A lelet egy női figura arcának elkészítésére szolgált.
- Ez az első ilyen típusú gyártási forma, amelyet Jeruzsálemben azonosítottak.
Ritka agyagformát találtak a jeruzsálemi Dávid-torony Múzeumában zajló régészeti feltáráson. Az Első Templom korára keltezhető lelet egy női figura arcának elkészítésére szolgált, és a kutatók szerint ez az első ilyen típusú forma, amelyet Jeruzsálemben azonosítottak.
A tárgy a Kisla-komplexumban került elő, amikor a régészek az Első Templom korából származó feltöltések és lerakódások földjét szitálták át. A forma restaurálása során a szakemberek olyan apró részleteket is feltártak, amelyek megőrizték az egykor elkészített arc vonásait. A forma segítségével később az eredeti fej rekonstrukcióját is elkészítették, amelyen jól kivehető arcvonások és kidolgozott, göndör haj látható.
A felfedezés egy régi kérdéshez kapcsolódik: hol készültek azok a vaskori agyagfigurák, amelyekből Jeruzsálemben és Júdeában is nagy számban kerültek elő darabok? Eddig ugyanis nem találtak olyan gyártási formát, amely bizonyította volna, hogy legalább egy részüket helyben készítették. Most a Kislában előkerült lelet közvetlen bizonyítékot szolgáltat erre.
Az ilyen figurák többsége az Első Templom korának későbbi szakaszára, az i. e. 8. és 6. század közé datálható. Agyagból készültek, általában 10–20 centiméter magasak voltak, és gyakran külön formázták a testet és a fejet. A régészek három fő típust különböztetnek meg: női alakokat, ló és lovas figurákat, valamint állatokat ábrázoló zoomorf figurákat.
Ez is érdekelhet
A női alakokon gyakran feltűnő hajviselet és a mell alatt elhelyezkedő kezek láthatók, egyes példányokon pedig fehér bevonat és sárga, vörös vagy fekete festék nyomai is fennmaradtak. A figurák pontos szerepe azonban máig nem tisztázott. Mivel házakból, utcákról és sírokból egyaránt előkerültek, a kutatók szerint a mindennapi élet részei lehettek. Felmerült, hogy termékenységhez vagy Aséra istennő kultuszához kapcsolódhattak, de az is, hogy gyerekjátékként, illetve védelmet vagy áldást biztosító házi amulettként használták őket.
A Kisla feltárása a Dávid-torony Múzeum tervezett új régészeti, művészeti és innovációs szárnyához kapcsolódó munkálatok része. A lelőhely az Első Templom korától kezdve Jeruzsálem későbbi történetének számos korszakáról őriz nyomokat. Az újonnan megtalált forma azonban különösen fontos, mert nem pusztán egy használati tárgyat vagy figurát képvisel, hanem magának a gyártási folyamatnak a bizonyítéka.
