Páratlan vaskori építményt tártak fel Bajorországban

A kiemelkedő jelentőségű emlékre a Willigis híd közelében, egy csapadékvíz-tározó kialakítása során találtak rá a munkások, mintegy nyolc méterrel a felszín alatt. A nedves, oxigéntől elzárt iszapos környezet olyan kiválóan konzerválta a tölgyfagerendákat, hogy a kutatók kezdetben újkori, vagy kora újkori építményre gyanakodtak. A fordulatot a thierhaupteni laboratóriumban elvégzett dendrokronológiai, azaz évgyűrűs kormeghatározó vizsgálat hozta el. Az eredmények egyértelműen igazolták, hogy a felhasznált fákat a Krisztus előtti 4. században termelték ki, így az épület a vaskor későbbi, a kelta kultúra európai virágzását jelentő La Tène-korszakához tartozik.

Dr. Stefanie Berg, a BLfD régészeti örökségvédelmi osztályának vezetője szerint a lelet egész Bajorország tekintetében is kivételes. A folyóparti elhelyezkedés és a szokatlan famegoldások mellett az építmény legfőbb különlegessége a folyó felé néző, szárazon rakott kőfal. A kőfalazat alkalmazása a vaskorban rendkívül ritkának számít ezen a vidéken; kőszerkezeteket jellemzően csak nagyobb erődítmények, például a gall falak védműveinek fa- és földszerkezeteiben alkalmaztak. Az ásatási szelvények a hatalmas tölgyfagerendák és a kövek mesteri illesztéséről tanúskodnak, ami egy fejlett mérnöki és építészeti tudással rendelkező közösségre utal.

A Majna-vidék a vaskorban fontos kereskedelmi útvonalak hálózatában feküdt, ahol a kelta törzsek intenzív gazdasági kapcsolatot ápoltak a kontinens távolabbi vidékeivel. A kutatók régóta gyanították, hogy a mai Aschaffenburg óvárosának területén egy kiterjedt település, esetleg egy jelentős elit központ állhatott, ám ezt eddig csak szórványos luxustárgyak – köztük egy aranygyűrű és egy állatfejes fibula – jelezték. A most felfedezett folyóparti épület, amely egy elit rezidencia vagy egy folyami logisztikai bázis része lehetett, végre fizikai kontextusba helyezi ezeket a korábbi leleteket, alapvetően formálva át a régió kora vaskori betelepüléstörténetéről alkotott képet.

A feltárás jelenleg is folyamatban van az aschaffenburgi önkormányzat és a régészeti hatóságok szoros együttműködésében. A tíz méter mély építési gödör komoly mérnöki, logisztikai és munkavédelmi kihívást jelent a szakemberek számára, így a leletmentés és a konzerválás szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlik. A kutatók a hagyományos dokumentáció mellett egy részletes 3D-modell segítségével is rögzítik az eredeti állapotot, hogy a későbbi elemzések során pontos képet kaphassanak az egyedülálló vaskori komplexum egykori funkciójáról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek