Ősi táborhely nyomaira bukkantak Izraelben 

Az észak-izraeli Fureidisz közelében feltárt barlangról a régészek megállapították, hogy akár 400 ezer évvel ezelőtt is lakott lehetett, így nagyjából olyan idős lehet, mint azt korábban feltételezték. A felfedezés új adatokkal szolgálhat az alsó paleolitikum kevéssé ismert időszakáról, amikor a rendszeres tűzhasználat és a barlangok tartós lakóhelyként való használata egyre meghatározóbbá vált.

Az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei egy útépítést megelőző feltárás során vizsgálták meg az észak-izraeli Fureidisz település határában található barlangot, amelyről az 1970-es évek kutatásai még úgy vélték, hogy körülbelül 200 ezer éves lehet. A Kobi Vardi és a Haifai Egyetem régésze, Ron Shimelmitz azonban olyan kovakőeszközöket – köztük szakócákat, kaparókat és pengéket – azonosított, amelyek az Acheulo-Jabrud-kultúrára jellemzőek. 

A kutatók a kőeszközök mellett dámszarvasok és gazellák csontjait is feltárták, amelyek arra utalnak, hogy a barlangot a nagyobb emberelőd-csoportok rendszeresen használták. A leletek alapján tehát a helyszín nem alkalmi menedék, hanem állandó táborhely lehetett, ahol hosszabb ideig tartózkodtak az egykori közösségek.

A lelőhely különös jelentőségét növeli, hogy a 400–250 ezer évvel ezelőtti időszakból rendkívül kevés kutatható barlang ismert Izraelben és a tágabb Levante térségében. Ez az átmeneti korszak közvetlenül megelőzte a neandervölgyiek és a modern emberek elterjedését, ezért a kutatók szerint kulcsfontosságú lehet annak megértésében, hogy hogyan alakultak ki azok a viselkedési és technológiai újítások, amelyek később meghatározták az emberi fejlődést.

Bár a feltárás során egyelőre nem kerültek elő emberi maradványok, a kutatók remélik, hogy a következő években folytatódó ásatások során ilyen leletekre is rábukkanhatnak. Az eredmények ismertetése után az építkezés terveit is módosították, és a barlang megőrzése érdekében végül egy közúti hidat emeltek a lelőhely fölé, így a helyszín a jövőbeni régészeti vizsgálatok számára is hozzáférhető marad. 

A kutatásban részt nem vevő szakértők szerint a felfedezés jelentősen árnyalhatja az emberi evolúció korai szakaszáról alkotott képet. Armando Falcucci, a Southamptoni Egyetem paleolitikumkutatója úgy véli, hogy a barlang ritka bizonyítékot szolgáltat a rendszeres tűzhasználat korai elterjedésére, míg Catriona Pickard, az Edinburgh-i Egyetem professzora szerint a lelőhely alapvetően formálhatja át az alsó paleolitikum levantei történetéről alkotott jelenlegi ismereteinket.