Evolúciós átmenetről tanúskodik a Haifánál talált őskőkori barlang

Fotó: EMIL ALADJEM/IZRAEL ANTIQUITIES AUTHORY

A Furejdisz település határában, a Zihron Jaakov autópálya-csomópont közelében zajló ásatásokat az Izraeli Régészeti Hatóság őskori osztályának vezetője, Kobi Vardi és Amit Gabbay irányítja a Haifai Egyetem régészeti intézetének munkatársával, Ron Simelmitz professzorral együttműködésben.

A barlang a 400 ezer és 250 ezer évvel ezelőtti időszakból, az alsó paleolitikum végén a Levante térségében virágzó úgynevezett acheulo-jabrudi kultúra idejéből származik. A szakemberek kiemelték, hogy a lelőhely megőrzöttségi állapota világszinten is ritkaságnak számít, és tudományos jelentősége a közeli, jól ismert Nahal Mearot barlangrendszerével vetekszik.

A lelőhelyen végzett eddigi munkálatok során dámvadak, gazellák és ősi lófélék csontmaradványai kerültek elő, valamint víz jelenlétére utaló nyomokat is találtak. A természeti adottságok különösen vonzóvá tehették a helyszínt a korabeli vadászó-gyűjtögető csoportok számára. Az acheulo-jabrudi kultúra képviselői a kőeszközkészítés kifejezetten fejlett módszereit alkalmazták. A feltárás során kisméretű és éles szakócákat, kaparókat, illetve pengéket azonosítottak, amelyek a technológiai fejlődés fontos állomását jelzik. A kutatóintézetek egy nagyszabású program keretében tervezik vizsgálni, hogyan alkalmazkodtak a korai emberek a környezetükhöz.

Ron Simelmitz professzor értékelése alapján a barlang egyfajta időkapszulaként őrizte meg a neandervölgyi és a modern ember dominánssá válása előtti korszak emlékeit. A szakértő rámutatott, hogy az acheulo-jabrudi időszakban megfigyelhető anatómiai, technológiai és társadalmi változások már előrevetítették a későbbi emberfajok komplex viselkedési mintázatait. Az egyik legfontosabb történelmi folyamat a nagyobb csoportokba szerveződés és a hosszabb egy helyben tartózkodás volt. Az e korból származó barlangok a tűz intenzív használatát és tartós emberi jelenlétet bizonyítják, ami a társadalmi együttműködés és a tudásátadás kialakulásának alapvető feltételeként szolgált.

A Tel-avivi Egyetem régészeti intézetének folyóiratában bemutatott tavaszi eredmények szerint az alsó-galileai Szahnin-völgyben pleisztocén kori kőeszközök százait találták meg. A Ran Barkai professzor és a leleteket eredetileg azonosító Muataz Salata vezette expedíció a Homo erectus fajhoz köthető, gondosan megmunkált szakócák tömegét tárta fel, ismételten bizonyítva, hogy a régió évszázezredeken át az emberi tevékenység egyik kiemelkedő központja volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs