Olvasásra biztatja a norvég gyerekeket Erling Haaland
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, egyedülálló, 16. századi norvég királysaga-kiadással gazdagodott a dél-norvégiai Bryne városának könyvtára Erling Haaland, a Manchester City norvég sztárlabdarúgója és édesapja jóvoltából. A The Guardian beszámolója szerint a kötet ünnepélyes, novemberi leleplezése egyúttal egy nagyszabású, helyi gyerekeknek szóló olvasásösztönző program kezdetét is jelentette.
- Erling Haaland norvég labdarúgó és édesapja egy 1594-es viking sagagyűjteményt vásároltak.
- A norvég történelemben kulcsfontosságú, dán nyelvű kötet 1,3 millió koronáért (kb. 43,5 millió forintért) kelt el egy árverésen.
- A ritka könyvet a dél-norvégiai Bryne város könyvtárában állították ki a nagyközönség számára.
Az 1594-ben kiadott Snorre Sturlasons Kongesagaer (Snorri Sturluson királysagái) című kötet az egyetlen fennmaradt teljes, korábban magántulajdonban lévő példány ebből a kiadásból. Az árverésen az 1,3 millió norvég koronás (körülbelül 43,5 millió forintos) vételár a valaha volt legdrágább könyveladásnak számít Norvégiában. A ritkaságot a norvégiai Time önkormányzat központi könyvtárában, egy speciális vitrinben állították ki, s ezzel egy időben a kötet teljes digitalizált és magyarázó jegyzetekkel ellátott változata is elérhetővé vált az érdeklődők számára.
A kiadvány kultúrtörténeti értékét az adja, hogy ez a sagák első nyomtatott dán–norvég nyelvű fordítása. A szöveget az óészaki eredetiből Mattis Størssøn ültette át, s mivel Norvégiában a 16. században még nem működött nyomda, a kötetet a dániai Koppenhágában nyomtatták. Åse Wetås, a Norvég Nemzeti Könyvtár igazgatója szerint a most Brynébe került könyv állapota kivételes; a Nemzeti Könyvtár ugyan rendelkezik három másik példánnyal, de azok egyike sem teljes. A szakember hangsúlyozta, hogy az adományozás nem csupán a könyvritkaság megmentése miatt fontos, hanem az olvasás, a forráskritika és a történelmi önismeret népszerűsítése szempontjából is.
Az adományozást kísérő olvasási verseny komoly lelkesedést váltott ki a helyi diákság körében. A novembertől január végéig tartó kihívás tétje egy utazás az oslói nemzeti stadionba, ahol a nyertesek élőben tekinthetik meg Haaland és csapattársai mérkőzését. Anne Tjørhom Frick könyvtárigazgató beszámolója szerint a gyerekek a tanítás befejezése után tömegesen érkeznek a könyvtárba, és órákon át csendben olvasnak a verseny érdekében. Maga Erling Haaland egy videóüzenetben vallott arról, hogy bár ő maga nem volt nagy olvasó, a vikingek története kiskora óta lenyűgözte.
Ez is érdekelhet
Snorri Sturluson (1179–1241) izlandi történetíró, költő és politikus monumentális műve, a Heimskringla a norvég királyok történetét foglalja össze a mitikus kezdetektől az 1177-es évig. A kora középkori skandináv történelem ezen legfontosabb forrása az egykori pogány és kora keresztény északi társadalmakról, a királyokról, a parasztokról és a viking harcosokról szóló szájhagyományt rögzítette. A norvégok számára a mű nem csupán egy krónika, hanem a nemzeti identitás egyik sarokköve, amely a 19. századi norvég nemzeti ébredés (a Dániától, majd Svédországtól való függetlenedési törekvések) idején is központi szerepet játszott.
A 16. századi dán–norvég kiadás történelmi kontextusát a kalmari unió felbomlása és a dán dominancia időszaka határozza meg. Norvégia 1536 és 1814 között szoros perszonálunióban élt Dániával, amelyben Koppenhága központosított politikai, gazdasági és kulturális befolyást gyakorolt. Az óészaki sagák dán nyelvre fordítása ebben az időszakban biztosította, hogy az ősi történetek a modernizálódó, új nyelvjárást beszélő társadalom számára is érthetők és hozzáférhetők maradjanak, fenntartva ezzel a skandináv történeti folytonosságot az északi reneszánsz korában.
