Esztergomban keresik IV. Béla király és családja elveszett sírját
Egy civil kutatócsoport úgy véli, sikerült beazonosítaniuk IV. Béla király (1235–1270) és szűkebb családjának eddig ismeretlen esztergomi nyughelyét a Jókai utca környékén. A feltételezés részleteiről a kutatást irányító Gombkötő Csaba számolt be a Hír TV Napindító című műsorában. A projekt a modern geofizikai mérések eredményeit egy 1922-ből származó, a közelmúltban dokumentált családi visszaemlékezéssel is igyekszik alátámasztani.
- Egy független kutatócsoport Esztergomban keresi IV. Béla és családja nyughelyét.
- A kutatást egy 1922-ből származó visszaemlékezés és modern geofizikai mérések is támogatják.
- A csoport adománygyűjtő orgonakoncertekkel próbálja előteremteni a további feltárások költségeit.
A magyar történettudomány konszenzusa és a korabeli források alapján a „második honalapítóként” is ismert IV. Bélát, feleségét (Laszkarisz Máriát), valamint 1269-ben, fiatalon elhunyt fiát, Béla herceget nem a hagyományos székesfehérvári királyi bazilikában, hanem Esztergomban temették el. A nyughelyük az általuk alapított, a Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelt ferences (minorita) templomban volt.
A Gombkötő Csaba által idézett Wolfgang Meyer-féle, 1595-ös metszet, valamint Antonio Bonfini és Dzselálzáde Musztafa oszmán történetíró leírásai bizonyítják, hogy a monumentális épületegyüttes még a török hódoltság első évtizedeiben (1543 után) is állt, noha a tizenöt éves háború idején nagyrészt megsemmisült. A hivatalos régészeti álláspont szerint a királyi sírok is ekkor pusztultak el vagy rabolták ki őket, de a civil kutatócsoport szerint a maradványok egy része még mindig érintetlenül fekhet a föld alatt.
A mostani kutatások alapját egy eddig széles körben ismeretlen családi visszaemlékezés adja, amelyet Harcsa Gábor negyven éven át tartó magánkutatása dokumentált. A történet szerint a férfi nagyapja, Harcsa Dániel csizmadiamester 1919-ben vásárolt meg egy L-alakú épületet az esztergomi Jókai utca 7. szám alatt. Amikor 1922 környékén a honvédségi megrendelések miatt az egykori istállót műhellyé kezdték átépíteni, az inasok egy nagyméretű, vörös márványlapra bukkantak. A családi hagyomány úgy tartja, hogy a lap felemelése után a munkások égő papírokat dobtak a mélybe, amelyek fényénél egy boltozatos sírkamrát és abban három vörösmárvány szarkofágot, valamint a falak mellett, itáliai stílusban, rendi ruhában elhelyezett további holttesteket pillantottak meg.
A Gombkötő által vezetett független csapat 2023 júliusa óta végez geofizikai vizsgálatokat a Jókai utca feltételezett helyszínein. A műsorban elhangzottak alapján a közadakozásból finanszírozott, mintegy hatmillió forint értékű, ötször megismételt mérések során három párhuzamosan futó, 6 méter széles falmaradványt mutattak ki a felszín alatt. A kutatás vezetője szerint a műszerek egy körülbelül hat méter mélyen fekvő, lefalazott, boltíves üreg mögött egy érintetlen templomcsarnok nyomait is rögzítették az egykori csizmadiaműhely, a Jókai utca 7. szám alatti épület alatt.
A projekt folytatása jelenleg komoly pénzügyi akadályokba ütközik, mivel a kutatócsoportnak további forrásokra van szüksége a geofizikai eredmények régészeti igazolásához és a feltárások esetleges megkezdéséhez. Ennek érdekében november közepén a Váci Nagyboldogasszony Székesegyházban és a Szent József plébániatemplomban jótékonysági orgonakoncerteket szerveznek. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet az egyik legjelentősebb Árpád-házi uralkodó elveszett nyughelyének felkutatására.
IV. Béla a magyar történelem egyik legfontosabb uralkodója volt, aki 1241–1242-ben túlélte a pusztító mongol inváziót (tatárjárást). Visszatérése után radikálisan átalakította a királyság védelmi stratégiáját: hatalmas várépítési programba kezdett, kővárakat emeltetett (többek között Visegrádon és Budán), valamint új alapokra helyezte a birtokadományozási rendszert, kötelezve a nemességet a páncélos haderő kiállítására.
Ez is érdekelhet
Uralkodása utolsó éveit azonban beárnyékolta a fiával, a későbbi V. Istvánnal folytatott pusztító hatalmi harc és fegyveres konfliktus. Ez a családi viszály és a fia, Béla herceg korai halála is közrejátszhatott abban, hogy a király végül nem a hagyományos fehérvári dinasztikus központban, hanem szeretett kisebbik fiával együtt az általa támogatott esztergomi ferences templomban kívánt nyugodni.
A régészettudomány jelenleg is fenntartásokkal kezeli a civil kutatások eredményeit mindaddig, amíg fizikai feltárások és független szakértői vizsgálatok nem erősítik meg a geofizikai anomáliák és a családi legendák hitelességét.
