Argentínában mutatják be az 1954-es focivereségről készített történelmi drámát

A latin-amerikai kontinens egyetlen A-kategóriás seregszemléjén, a Mar del Plata Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütál a Bélyeg című új magyar történelmi játékfilm. A produkció közleménye szerint a Váradi Gergely főszereplésével forgatott alkotás Danny Boyle legújabb rendezésével is megmérkőzik a nívós argentin fesztiválon. A Pajer Róbert rendezésében készült dráma az 1954-es berni labdarúgó-világbajnoki döntő napjaiba, a Rákosi-korszak legsötétebb időszakába kalauzolja el a nézőket.

Az 1954-ben alapított, idén negyvenegyedik alkalommal megrendezett argentin seregszemle november első felében mintegy százötven alkotást tűz műsorra. A fesztivál a világ legjelentősebb filmes eseményei, köztük a cannes-i és a velencei filmünnepek mellett a nemzetközi filmművészet egyik kiemelt találkozóhelye. Ebben az erős nemzetközi mezőnyben tartják a Bélyeg világpremierjét.

A seregszemle szervezői további két magyar alkotást, Mayer Bernadett Mommy Blue című drámáját, valamint Lovrity Kata Anna Citrom és márvány című francia–magyar animációs rövidfilmjét is meghívták a programba. A Bélyeg különlegessége a magyar filmgyártás történetében, hogy ez a Nemzeti Filmintézet első olyan produkciója, amely a fenntartható filmgyártási elvek szigorú figyelembevételével készült.

A megtörtént eseményeken alapuló film cselekménye a svájci labdarúgó-világbajnokság utolsó napjaiban játszódik, amikor a magyar válogatott a nyugatnémet csapat ellen készül a döntőre. A történet középpontjában egy állami nyomda munkatársai állnak, akik felsőbb pártutasításra azt a feladatot kapják, hogy a mérkőzést követő reggelre gyártsanak le egymillió darab győzelmi bélyeget.

Az abszurd és feszült helyzetet fokozza, hogy a parancs kiadásának pillanatában a sorsdöntő finálé még el sem kezdődött. A nyomdászok és a pártfunkcionáriusok történetét a korabeli társadalomra jellemző állandó gyanakvás és a kommunista rezsim által generált egzisztenciális rettegés szövi át. A Pajer Róbert és Maruszki Balázs által írt forgatókönyv ezt a pattanásig feszült pszichológiai közeget jeleníti meg, amelyet Váradi Gergely mellett többek között Rohonyi Barnabás, Mészöly Anna, Trill Beatrix és Csőre Gábor visz vászonra.

A film vizuális és hangzási világának megteremtésében a hazai filmszakma tapasztalt alkotói vettek részt a SPARKS Kft. gyártásában. A korszak fojtogató atmoszférájának képi megfogalmazásáért Babos Tamás operatőr és Fekete Monika látványtervező felelt. A szereplők korhű öltözékét Pártényi Zsuzsa jelmeztervező alkotta meg, a vágási munkálatokat pedig Poós András Márton végezte. A Romwalter Judit produceri irányításával, az RTL Magyarország televíziós partnerségével készült történelmi dráma hűen tükrözi azt az ellentmondásos állapotot, amikor a hatalmi elit tagjai maguk is éppúgy okkal vagy ok nélkül rettegtek egymástól, mint az egyszerű állampolgárok. A retorziók, a koncepciós perek és a mindennapos politikai tisztogatások árnyékában a labdarúgás jelentette a legfőbb menekülési útvonalat a társadalom számára.

A film történelmi hátterét adó 1954-es labdarúgó-világbajnokság a magyar sporttörténelem egyik legkiemelkedőbb, ugyanakkor legfájdalmasabb fejezete. A Puskás Ferenc, Bozsik József, Hidegkuti Nándor és Kocsis Sándor fémjelezte Aranycsapat toronymagas esélyesként érkezett a svájci tornára. A válogatott korábban, az 1952-es helsinki olimpián aranyérmet szerzett, majd 1953-ban a londoni Wembley Stadionban 6-3 arányban legyőzte az addig hazai pályán veretlen angol csapatot.

A világbajnokság alatt a magyar lakosság figyelmét Szepesi György legendás rádióközvetítései kötötték le; a társadalom szinte minden rétege a rádiókészülékek körül gyülekezett a gyárakban, az irodákban és az otthonokban. A kommunista vezetés a várt sportküzdelmet és a remélt győzelmet a szocialista rendszer felsőbbrendűségének propagandisztikus bizonyítékaként kívánta felhasználni.

A fojtogató politikai légkörben a berni Wankdorf Stadionban 1954. július 4-én lejátszott döntő, amelyben a magyar válogatott 2-0-s vezetésről 3-2-es vereséget szenvedett a Német Szövetségi Köztársaság csapatától, valóságos nemzeti tragédiaként hatott. A váratlan vereség hírére Budapesten spontán tüntetések törtek ki, amelyek az első komolyabb, nyílt rendszerellenes megmozdulásoknak számítottak a kommunista hatalomátvétel óta. A Bélyeg című film ezt a reménykedéssel és egyben mély szorongással teli történelmi pillanatot örökíti meg, amikor a propaganda és a valóság drámai módon elvált egymástól.