Mussolini szeretője mindent lejegyzett naplójába, amelyet évtizedekig titok övezett
2019. január 10. 10:01 Múlt-kor
1926. április 7-én egy ír származású középkorú nő, bizonyos Violet Albina Gibson sikertelen merényletet követett el a fasiszta Olaszország miniszterelnöke ellen. Benito Mussolini kisebb orrsérüléssel megúszta az incidenst, az elkövetőt letartóztatták, az Egyesült Királyság kormánya pedig elnézést kért a kellemetlenségért. A történtek után az olaszok mielőbbi felépülést kívánó üzenetek százaival halmozták el a Ducét, s köztük ott voltak az akkor még alig tizennégy éves Clara Petacci lelkes, rajongó írásai is, aki később a szeretőjeként még a halálba is követte a fasiszta vezért.
Korábban
Elszánt rajongás
Clara Petaccit már gyerekkorában rabul ejtette Benito Mussolini személyiségének kisugárzása, s ártatlan rajongása idővel szenvedéllyé, később pedig mindent elsöprő szerelemmé alakult. Élete egyik legmeghatározóbb eseményeként emlékezett vissza arra a pillanatra, amikor 1932 áprilisában vőlegénye társaságában a tengerpartra tartva észrevette, hogy az autójukat megelőző tűzpiros Alfa Romeót maga Mussolini vezeti. Clara azonnal utasította a sofőrjüket, hogy érje utol, majd pedig kövesse a miniszterelnök autóját. Miután mindkét jármű megállt, a húszéves lány kapott az alkalmon, és bemutatkozott Mussolininek, sőt egy kormányfői kihallgatást is kért tőle. Clara rajongása meglepte Mussolinit, ezért teljesítette a kérését.
Ezt az első személyes találkozót követően 1936-ig a kapcsolatuk jóformán rövid levelek váltásából és telefonbeszélgetésekből állt. A lány rajongása azonban egyre nőtt, s minden, Mussolinihez köthető tárgyat megőrzött, a vele folytatott hosszabb-rövidebb beszélgetéseket pedig szóról szóra lejegyezte. Ezek a dokumentációk arról tanúskodnak, hogy az egymáshoz fűződő viszonyuk mélyülni kezdett, s a lány egy idő után már apróbb szívességeket is kért a miniszterelnöktől, illetve megosztotta vele lelki bánatait – többek között azt, hogy 1934-ben legjobb meggyőződése ellenére férjhez ment a vőlegényéhez.
A Duce bizalmasa
Az 1936-os esztendő sok szempontból fordulópontot jelentett: az olaszok győztesen kerültek ki az abesszíniai háborúból, elfoglalták Etiópiát, s további területek vissza-, illetve meghódításával megkezdték Olaszország birodalommá alakítását. Ugyancsak ebben az évben Mussolini magánéletében is nagy változás következett be: a fiatal Clara Petacci a szeretője lett. Viszonyuk nem maradhatott sokáig titokban, hamarosan az ország, sőt a külföld is tudomást szerzett róla. A Duce azonban nem cáfolt, nem tagadott, hiszen fasiszta vezetői imázsába beleillett az efféle életvitel is.
Clara házassága ekkorra végképp zátonyra futott, mindkét fél válni szeretett volna, de az akkori olasz törvények ezt nem tették lehetővé, így csak évekkel később, az e tekintetben liberálisabb Budapesten tudták véghezvinni a frigy felbontását. Ezután teljes mértékben a Ducénak szentelte magát, nemcsak színt és fiatalságot csempészett az öregedő férfi életébe, hanem itta minden szavát, és a politikai elképzeléseit is szívesen meghallgatta. A bizalmasa, a lelki támasza lett. Romantikus sétákról, tüzes együttlétekről és naponta akár több tucat telefonhívásról is beszámolnak a feljegyzései, melyeken keresztül egy eddig ismeretlen Mussolini-kép rajzolódik ki előttünk. A naplóból kiderül például, hogy a Duce rettegett az öregedéstől és az elmúlástól. Egy séta alkalmával a következőket mondta Clarának: „Nem szeretnék, de egyszer majd meg kell halnom. Tudod, hogy miért nem akarom ezt? Mert sajnálom, hogy itt kell hagynom téged. Két év múlva már új szeretőd lesz, én pedig halott leszek. Ez szörnyű.” Azzal is tisztában volt, mások hogyan fogadják majd a halálhírét, „amikor majd meghalok, az olaszok mosolyogni fognak az örömtől” – mondta Clarának.

A Duce minden bizonnyal tudta, hogy a szeretője a legapróbb részletekig kiterjedően dokumentálja a köztük elhangzottakat, s ez valószínűleg befolyásolta a neki tett nyilatkozatainak megformálásában. Rendszerint Hitler mestereként nevezte magát, és sérelmezte, hogy mások nem őt azonosítják a fasizmussal: „'21 óta vagyok antiszemita, nem tudom, hogyan gondolhatják, hogy Hitlert utánzom, ő akkor még meg sem született.”
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Restaurálják és átvizsgálják I. Ottó császár magdeburgi sírhelyét 20:02
- Kiállítás nyílt az Iparművészeti Múzeum építésének történetéről 19:12
- Bíróság előtt a Puskin-köteteket lopó nemzetközi hálózat 18:34
- Leomlott a muzsnai erődtemplom külső erődítésének egy része 17:24
- Digitálisan rekonstruálják a Forma Urbis Romae márványtérképét 16:32
- A német invázió rémképe ihlette a brit kémregények előfutárát 13:21
- Többek voltak hataloméhes törtetőknél a Boleyn család tagjai 11:42
- Felszínre hozták az amerikai függetlenségi háború elsüllyesztett ágyúit 10:11





















