A niagarai vízerőműhöz és a Szuezi-csatornához is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
2019. november 19. 11:44 MTI
180 éve, 1839. november 19-én született Plzeňben Emil von Škoda mérnök és gyáriparos, a Škoda Művek és a nálunk is népszerű Škoda autókat előállító autógyár alapítója.
Korábban
Nagyapjának Plzeňben (németül Pilsen) kis lakatosműhelye volt, apja pedig a városi kórház főorvosa volt. Škoda származásáról ma is vitatkoznak a cseh, osztrák és német történészek, mivelhogy a gyáros jobban beszélt németül, mint csehül.
Ennek okát a cseh kutatók abban látják, hogy német iskolákat látogatott, lévén hogy műszaki végzettséget akkoriban anyanyelvén nem szerezhetett. A mindennapi életben ugyanakkor nagyon gyakorlatiasan viselkedett, a közéletben meglévő cseh-német ellentéteket soha nem engedte be gyárába.
A prágai egyetemen két évet tanult, de mérnöki diplomáját már Karlsruhéban szerezte meg. Ezután Franciaországban, Angliában és Poroszországban tett tanulmányutat, innen 1866-ban, az osztrák-porosz háború kitörésekor kiutasították.
Hazatérve három évig Waldstein-Vertenberk gróf pilseni üzemében lett főmérnök, három év múlva megvette és rövid idő alatt felvirágoztatta a gyárat.
Škoda terjeszkedésbe fogott, a pilseni telephez új létesítményeket, vasútvonalat épített, a gépgyártás mellett belefogott a fegyvergyártásba is, 1890-től állított elő géppuskákat, majd ágyúkat és lőszert az osztrák-magyar hadsereg számára.
Gépműhelyeit, kovácsüzemeit és szerszámkészítő műhelyeit 1899-ben Skoda Művek néven egyesítette, létrehozva Európa egyik legnagyobb, 37 ezer embert foglalkoztató ipari komplexumát.
A vállalat szállított alkatrészeket a niagarai vízerőműhöz és a szuezi csatorna zsilipjeihez, cukorgyárakhoz Törökországban és sörfőzdékhez Európa-szerte.
Emil Škoda rendkívüli szakmai tudásának köszönhetően gépészetet oktató professzorként is tevékenykedett Bécsben, a művészeket is támogatta, cégei nyereségéből sok alkotót szponzorált.
Tekintélyes és befolyásos gyárosként, az osztrák felsőház tagjaként 60 évesen fejezte be életét 1900. augusztus 8-án az ausztriai Amstettenben.
A plzeňi Szent Miklós temetőben nyugszik. A gyorsan fejlődő céget 1909-től fia, Karl vezette. Az I. világháborúban a Skoda Művek volt az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb fegyvergyártója, kivált mozsárágyúi bizonyultak hatékonynak.
A Škoda Művek 30,5 cm űrméretű 1911-es mintájú mozsárágyúja (kép forrása: Wikimedia Commons)
Az immár csehszlovák Škoda Művek 1918 után leszerelte hadiipari kapacitásait, és erőteljes korszerűsítő programba fogott. A II. világháborúban a konszern legtöbb vállalatát beolvasztották a német hadiiparba, ezért 1945 áprilisában egy szövetséges légitámadás a gyár hetven százalékát a földdel tette egyenlővé.
A Škoda Műveket 1945-ben államosították, utolsó tulajdonosát, Škoda magát már németnek valló unokáját internálták, és a táborban halt meg. A Škoda Művek, amelyről levált a Mladá Boleslav-i autógyár és a prágai repülőgépgyár, főként a szocialista piacra szállított gépipari termékeket.
A rendszerváltás után a vállalatot privatizálták, 2000-ben pedig megalakult a Škoda Holding, amely közlekedési eszközöket gyárt, egyebek között Miskolcra szállít villamosokat, Szegedre és Budapestre trolibuszokat.
A Škoda 1925-ben vásárolta meg az 1895-ben Václav Klement könyvárus és Václav Laurin gépészmérnök által alapított gyárat, amely kezdetben kerékpárokat, később motorkerékpárokat készített és 1905-től gyártott sorozatban személygépkocsikat.
Kép forrása: ceskatelevize.cz
A Laurin és Klement az első világháború előtt a világ számos országában volt jelen (Budapesten az Andrássy út 10. alatt volt irodája), s még a japán császár fiának is szállítottak autót. A cég pénzügyi gondjai és a fejlesztési kényszer miatt olvadt össze a csehszlovák gépipar legnagyobb vállalatával.
Termékeit 1925 júniusa után Škoda néven forgalmazta és ekkor jelent meg az autókon a máig használt szárnyas nyíl embléma.
A Škoda Művek 1946-os államosítása után a műszakilag fejlett Octavia és Felicia modellek a szocialista járműgyártás ikonjai voltak. A Magyarországon is népszerű Felicia volt az egyetlen nyitható tetejű sportkocsi a keleti autók közt. A hatvanas évektől farmotoros családi autók kerültek ki a gyárból.
A rendszerváltást követő privatizáció során, 1991-ben a Mladá Boleslav-i Škoda autógyár a Volkswagen csoport tagja lett, s az onnan kikerülő esztétikus megjelenésű, korszerű műszaki tartalommal bíró autók immár a minőség tekintetében is világszerte elismerést aratnak. Emil Škoda szülővárosában, Plzeňben a Škoda Holding számos vállalata működik ma is.

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.

Múlt-kor magazin 2010/tavasz
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Nem akadt vevő Diana hercegné „Travolta-ruhájára” tegnap
- Meglepetés érte a tudósokat az 1946-ban végrehajtott víz alatti atomkísérlet helyszínén tegnap
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait tegnap
- Csak az újabb konfliktust készítette elő a tízezrek életét követelő első csecsen háború tegnap
- Hogyan menekült el Szent Pál „pálfordulását" követően Damaszkuszból? tegnap
- Újabb része került felújításra Rómában a földalatti „rejtélyek bazilikájának” tegnap
- „Hiszen javulnék én, anyám, de nem megy az könnyen faluhelyen” tegnap
- Kéjgázt használtak kezdetben a foghúzás miatti fájdalom elviselésére tegnap