Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban

Bizonytalan találmány

Az ipari forradalom korai szakaszában az Egyesült Államokban 1830-ban létrejött Baltimore és Ohio Vasút sínjein még ló vontatta kocsik közlekedtek. A társaság és befektetői tudták, hogy csak gépi erővel fog tudni működni tervezett 380 mérföldes (kb. 610 kilométeres) vonala a Maryland állambeli Baltimore és a Nyugat-Virginia állambeli Wheeling között. 1868-ban a Marylandi Mechanikai Művészetekért Intézetben tartott egy előadást az intézmény egyik alapítója, John H.B. Latrobe, aki arról mesélt, hogyan jelezte elő egy állat és gép között tartott verseny a jövő irányvonalát a közlekedésben.

Brit mérnökök kételkedtek abban, hogy gőzmozdonnyal legyőzhetők-e a meredek emelkedők és éles kanyarok a tervezett vonalon, amely a Patapsco folyó mellett futott. A pénzüket féltő befektetők egy autodidakta feltalálóhoz és üzletemberhez, a 39 éves New York-i Peter Cooperhöz fordultak. Coopernek nem volt túl sok tapasztalata a vasutakkal, de valódi feltalálói elmével rendelkezett. „Volt egy természetes ügyességem dolgok kieszeléséhez” – emlékezett vissza a Boston Herald című lap 1882. július 9-i számában.

Korábban saját maga készített egy dupla bojlert New York-i ragasztógyárához, és gőzgéppel működő méteráru-vágógépet és hajóvontató szerkezetet is tervezett már – ez utóbbit azért utasították vissza az Erie-csatorna kezelői, mert a lovas vontatók és takarmányosok munkáját vette volna el. Még egy önringató bölcsőt is szabadalmaztatott, melyen volt egy ventilátor a rovarok elűzésére, és egy zenegép, amely altatót játszott.

„Azt mondtam az igazgatóknak, hogy úgy hiszem, össze tudnék dobni egy mozdonyt” – mondta Cooper, akinek különleges anyagi érdeke fűződött ahhoz, hogy a Baltimore és Ohio társaság sikeres legyen: Baltimore városa mellett mintegy 3000 hold földet vásárolt, amelyen keresztül a társaság vasútvonalat tervezett építeni, ezzel megsokszorozva a föld értékét. Cooper összeeszkábált egy egytonnás bemutatópéldányt mozdonyából, egy meglévő régi gőzgépből és egy műhelyben talált eldobált vasúti kerekekből. Amikor nem talált megfelelő vascsöveket a bojlerhez, szétszedett két muskétát, és ezek csövét használta fel.

A kicsiny mozdony elsőre nem tűnhetett nagy teljesítményre képesnek, de már legelső próbaútján, 1830. augusztus 24-én bizonyította erejét: sikeresen elvitt egy tucat utast hét mérföldre (11 kilométerre) Baltimore-ból Relaybe, ezzel ez lett az első amerikai gőzmozdony, amely kereskedelmi vasútvonalon üzemelt.

John H.B. Latrobe a Baltimore és Ohio társaság más vezetőivel együtt részt vett egy újabb próbaúton, amely a társaság 13 mérföld (21 kilométer) hosszú, két nyomvonalú vasútján Baltimore-ból Ellicott's Millsbe (a mai Ellicott City nevű külváros). A Latrobe által „Hüvelyk Matyi mozdonynak” keresztelt járművön hatan tartózkodtak, az általa vontatott nyitott tetejű kocsiban pedig további 18-an. Az igazgatók örvendezni kezdtek, amikor elérték az óránkénti 18 mérföldes (29 kilométeres) csúcssebességet, és a Hüvelyk Matyi azzal is lenyűgözött mindenkit, hogy gond nélkül vett minden kanyart és emelkedőt a 72 percig tartó úton.

1. Bizonytalan találmány
2. Hüvelyk Matyi és a ló

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán