2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Diktátorfeleségek – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma

2016. március 11. 18:00

Minden sikeres férfi mögött áll egy nagyszerű nő – tartja a mondás, amely alól országokat és diktatúrákat irányító kemény kezű vezetők sem jelentettek kivételt. Mi a közös Kádár, Ceauşescu, Hitler, Mussolini, Sztálin, Mao Ce-tung és Kadhafi feleségében? Kiderül tavaszi számunkból, amely most nem csak felfrissült külalakkal, de új tartalmi blokkokkal gazdagítva jelent meg.

Az „Öreg” felesége – Tamáska Mária és Kádár János több mint negyven éven át éltek együtt, 1949-ben kötöttek házasságot. Kádár ekkor belügyminiszter volt, Mária pedig az államvédelem kötelékében mint „levélfelbontó” tevékenykedett. Az asszony 1944-ben ismerte meg a kommunista mozgalmárt, aki albérlőként költözött Róna Ottóhoz – Tamáska Mária az ő felesége volt ekkor. Hogyan alakítottak ki Kádárék luxust a szocializmusban? Most a Múlt-korból kiderül.

„Aki egyetlen paraszttal sakkban tartotta az országot” – A román kommunista pártvezető, Nicolae Ceauşescu felesége sokak szerint megtestesítette az 1989-ben megdöntött rendszer összes negatív vonását. Egyes visszaemlékezők és elemzők neki tulajdonítják a személyi kultusz csúcsra futtatását, a tudományos élet erkölcsi rombolását, a katasztrofális politikai és gazdasági döntések sorozatát: egyszóval a Ceauşescu-rendszer végzetes eltávolodását a szovjet típusú egypártrendszertől e szultanisztikus módon működő családi diktatúra felé. A kishíján analfabéta asszonytól tavaszi számunkban olvashat bővebben.

Szeretőből egynapos feleség – A történeti emlékezet a Harmadik Birodalom egyik emblematikus figurájává tette, miközben 1933 és 1945 között a németek azt sem tudták, hogy él. Még a náci párt soraiban is állandóan folyt a találgatás, ki is a Hitler közelében fel-felbukkanó ifjú hölgy. Valóban az a gyermeteg, jelentéktelen figura volt, akinek az utókor nagyobb része tartja, és akit csak Hitler „árnyékaként” értelmezhetünk, vagy mégis fontosabb szerepet töltött be?  Ki volt valójában Eva Braun?

„Ne hidd, hogy vak vagy bolond voltam” – Ha a két háború közötti Olaszországban valaki kimondta donna Rachele nevét, nemigen akadt, aki ne tudta volna, kit is illet ez a tiszteletet parancsoló elnevezés. Az öt gyermeket felnevelő egyszerű asszony soha nem vágyott többre, mint szerető férjre és családra. Benito Mussolini mellett ez nem igen adatott meg neki.

A Múlt-kor tavaszi számában most nem csak a fent említett asszonyokról, hanem Sztálin, Mao Ce-tung és Kadhafi – egyes elméletek szerint magyar származású – feleségéről is olvashatnak.

Jankovics Marcell írása – Magyar filmek vörös szőnyegen – a frissen kapott Oscar-díj fényében új megvilágításba kerül. Jankovics 1977-ben például nem tudott róla, hogy Küzdők című filmjét meghívták Cannes-ba. Egyik nap felhívták: este jelenése van a televízióban, mert az Aranypálma az övé. Az Aranycédrus díjat sem tudta személyesen átvenni, onnan rózsaszín szappantartóban érkezett az elismerés. Dósai István rendező 1981-ben Rófusz Ferenc helyett vette át a Légynek ítélt Oscar-díjat. Nyugaton napokig úgy vélték a Hunagrofilm fejéről, hogy meglovasította az aranyszobrot. A részleteket keresse a magazinban!

Tífusszal befecskendezett zsemlék, pestises gabonával ellátott lakosság és kolerával fertőzött kutyák. A kínai nép a második világháború során efféle borzalmak sorozatát élte át. A japán hadsereg már 1937 decemberében, a Nanking elfoglalásakor véghezvitt könyörtelen mészárlással jelezte, hogy nem ismer kegyelmet, ha a hatalmas ország alsóbbrendűnek tekintett lakosainak a megszégyenítéséről és félreállításáról van szó. A kínaiak szenvedéseit tetézte, hogy az 1941-42-ben pusztító aszály miatt éhínség söpört végig az országon, és mintha ez sem lett volna elég, a császári csapatok biológiai fegyvereket is bevetettek ellenük. A borzalmakról most a Múlt-kor hasábjain olvashat.

Tavaszi számunk bemutatja az első világháborúban résztvevő magyar írókat, továbbá Faraghó Gábort, a felelősségre sosem vont csendőrségi felügyelőt és a karibi vudu mészárost is. A képzőművészet kedvelőinek Fragonard festményén keresztül belippantást nyújtunk a szoknya alá, az építészet szerelmeseit pedig egy sashegyi villába, illetve az ádándi Csapody-kastélyba kalauzoljuk el.

A magazint március 12-től keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő kedvezményesen.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár