Miért „léteznek” a világ minden táján sárkányok?

Eredettörténetek

A legvalószínűbb jelöltek az „eredeti” sárkányok forrásának szerepére az ókori mezopotámiai szörnyetegmítoszok. Ezek között megtalálhatjuk a tenger és az őskáosz istennőjét, Tiamatot, aki kígyóalakban fenyegette a teremtést azzal, hogy visszaforgatja a káoszba – a mítosz szerint a fiatal Marduk isten párviadalban kettévágja testét, és megalkotja belőle az eget és a földet.

Más mezopotámiai mítoszokhoz hasonlóan ennek is megtalálható a visszhangja a Bibliában. A Zsoltárok könyvében és Jób könyvében is olvashatunk arról, hogy Isten legyőzi a Leviatánt, amely a kígyók, bálnák és más nagy méretű állatok tulajdonságait hordozza.

Tiamat és Marduk történetének továbbéléseként gondolhatunk a klasszikus európai sárkánylegendákra is, amelyekben a hősies főszereplő egy sárkánnyal vagy egyéb hasonló szörnyeteggel küzd meg – ezek szerepe a legendában nem több annál, mint hogy a hősnek legyen kit legyőznie.

Több sárkányszerű lénnyel találkoznak az ókori görög mitológia hősei is. Zeusz főisten például a Tüphón nevű tűzokádó lény legyőzésével biztosítja hatalmát a világ felett, e történet azonban vélhetően egy, a görögökénél korábbi kultúrától (például a hettitáktól) való átvétel lehet.

A görög „drakón” szó, amelyből számos indoeurópai nyelvben a „sárkány” szó ered (például az angol „dragon”, német „drache”, olasz „dragone”), eredetileg „figyelő”, „őrző” jelentéssel bírt.

E megnevezés rávilágít a sárkánylegendák egy újabb gyakori toposzára, miszerint a sárkányok jellemzően valamiféle kincset őriznek. A legismertebb ókori görög történet, amelyben ez előfordul, Iaszón és az aranygyapjú története – a mitikus aranygyapjút végül egy sárkánytól kell megkaparintaniuk a hősöknek.

A kép teljessé válik

A fent említett elemekből építkezve talán nem is tűnik olyan nagy ugrásnak a legismertebb középkori sárkányhagyomány, Sárkányölő Szent György legendája.

A történet eredeti változatában a mérgeskígyó-szerű fenevad a mai Líbia területén lévő Sziléné városát tartja sakkban, eleinte állatokat, majd embereket, végül a helyi hercegnőt követelve áldozatul a lakosoktól. A lovag Szent György a városba érkezve elvállalja, hogy megöli a sárkányt, ha cserébe a nép keresztény hitre tér.

A népszerű középkori legenda felépítésében számos további elem fedezhető fel: a kereszténység elterjedése előtt Balkán-félszigeten gyakori fogadalmi ábrázolás volt az ágaskodó lovon ülő harcos, gyakran valamilyen veszélyes állattal kiegészülve, amelyet a lovag lándzsájával ledöf, vagy csupán egy közeli fa köré tekeredő nagy méretű kígyó.

A kereszténység elterjedésével a fenevad már rendszerint kígyó alakban jelent meg, az újtestamentumi kánonnal összhangban a kígyó már egyet jelentett a gonosszal – annak ellenére, hogy korábban a térségben az élettel és a gyógyítással voltak összefüggésbe hozhatók a kígyóábrázolások.

A Györgyként nevesített szent eredetileg a mai Törökország területén, Kappadókiában született a Kr. u. 3. században, és római katonaként halt vértanúhalált.

Évszázadokon át nem volt semmilyen kapcsolat közte és bármiféle sárkány között, azonban Kr. u. 1000 után egyre inkább a lovagszent megtestesítőjévé vált, és népszerű motívum lett a keresztes lovagok körében. E lovagok aztán elterjesztették kultuszát Nyugat-Európában is, ahol aztán a lovagi kultúra egyik oszlopává vált.

1. A világ minden táján
2. Eredettörténetek
3. Összehasonlító mitológia
4. Sárkányok bolygója

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”