Járványügyi gócpontok lehettek a római katonai táborok

A Kr. e. 2. és 1. századból származó tizenhárom katonai tábor elemzése során a régészek első alkalommal rekonstruálták egy szabványos római hadsereg pontos hulladéktermelését. Dobson számításai szerint a mintegy harmincezer fős sereg naponta körülbelül 7,5 tonna emberi ürüléket és több mint 42 ezer liter vizeletet termelt. Ezt az extrém magas volument a katonák rostban gazdag étrendje indokolta, amelynek 60-75 százalékát a búza tette ki. A lovassági hátasok és teherhordó öszvérek jelenléte ezt a mennyiséget napi szinten akár 76,5 tonna szilárd és közel 93 ezer liter folyékony biológiai hulladékra is növelhette.

A folyamatosan termelődő hulladék kezelése szinte megoldhatatlan logisztikai kihívást jelentett az egy helyben állomásozó csapatoknak. Bár a táborokban közös latrinákat és egyéni emésztőgödröket is kialakítottak, a több hónapos ostromok során ezek a létesítmények rendkívül gyorsan telítődtek. A britanniai Carlisle és Bearsden római erődjeinek korábbi régészeti leletei megerősítik, hogy a felgyülemlő szennyeződés vonzotta a legyeket, amelyek a vérhas, a szalmonella és a tífusz kórokozóit terjesztették.

A parazitológiai vizsgálatok során az árkokban orsóférgek és bélgiliszták petéit is kimutatták. Numancia ostrománál a Kr. e. 141-140-es télen Pompeius római hadvezér seregének jelentős részét a vérhas pusztította el, amit az ókori történetírók is az enyhe telekkel és a tábori körülményekkel hoztak összefüggésbe.

A hosszan tartó katonai jelenlét a tágabb természeti környezetre is katasztrofális hatást gyakorolt. A szemétből szivárgó folyadék megmérgezte a helyi folyókat és forrásokat, miközben a napi főzéshez és a védművek építéséhez szükséges fakitermelés szisztematikus erdőirtással járt. A tanulmány rámutat, hogy a hadsereg távozása után is fennmaradt a biológiai fenyegetés: a hátrahagyott anyagokat összegyűjtő helyi lakosság megfertőződhetett a talajban hónapokig túlélő parazitáktól.

A kutatási eredmények alapvetően árnyalják a római hadigépezetről alkotott tökéletes képet, egyúttal magyarázatot adnak arra, hogy a keltibér Numantia miként tudott évtizedekig sikeresen ellenállni az ostromló, ám a saját maga által előidézett egészségügyi krízis miatt súlyosan legyengült római seregnek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?