A kelták koráig ástak le a Notre-Dame-nál
2026. június 2. 17:59
Kétezer év történelmi rétegeit, köztük ókori római épületmaradványokat és rejtélyes feliratú középkori kerámiákat tártak fel a párizsi Notre-Dame székesegyház előterében zajló régészeti munkálatok során - számolt be róla az AP hírügynökség. A leletmentő ásatás páratlan betekintést nyújt a francia főváros magját jelentő Île de la Cité szigetének fejlődéstörténetébe, bizonyítva a terület folyamatos, az ókortól napjainkig ívelő beépítettségét.
Fotó: AP/Nicolas Garriga
A párizsi régészeti hivatal szakemberei a székesegyház 2024-es újranyitását követő térrendezési munkálatokat megelőzően kezdték meg a feltárást. A 2028-ra befejeződő, fásítást és hűtési rendszerek kiépítését célzó felszíni beruházások miatt elengedhetetlen volt az altalaj rétegeinek vizsgálata.
Camille Colonna, az ásatások vezetője szerint a négyméteres mélységig hatoló szelvényekben húsz évszázad lenyomatait azonosították. A legfelső szinteken az 1163-ban alapított Notre-Dame korabeli építkezéseihez köthető, egykori utcák és középkori lakóházak pincéinek maradványait találták meg. Ezek alatt a 6. és 10. század közötti, Meroving- és Karoling-kori gabonatároló vermek kerültek elő.
A középkori házak alatti egykori emésztőgödrök és hulladéktárolók rendkívül gazdag leletanyagot őriztek meg. Valentine Breloux régész tájékoztatása alapján a puha szerves hulladék megóvta a törékeny tárgyakat, így teljesen ép középkori korsók és kupák is napvilágra kerültek. A restaurálási munkálatok során a kerámiák egy részének belső felületén eddig megfejtetlen, vöröses festékkel írt jeleket fedeztek fel, amelyek funkciója egyelőre ismeretlen a kutatók előtt. A kormeghatározást jelentősen segítik a fellelt érmék, köztük egy Nagy Konstantin (I. Constantinus) római császárt ábrázoló, a 4. századból származó bronzpénz, amelynek arcképét röntgenvizsgálattal sikerült azonosítani.
A feltárás legmélyebb és tudományosan legértékesebb rétegeit a 4–5. századi késő római kori negyed maradványai jelentik. Az ókorban Lutetia néven ismert település központja eredetileg a Szajna bal partján helyezkedett el, azonban a Római Birodalom válsága és a barbár betörések idején a lakosság az észszerűbben védhető Île de la Cité szigetére húzódott vissza. Lucie Altenburg konzervátor elmondása szerint a rómaiak a korábbi, monumentális épületeik kőanyagát gyakran újrahasznosították a sziget erődítéséhez és infrastruktúrájához. Ezt bizonyítja egy most feltárt római küszöbkő is, amelyet felfordítva, útburkolatként építettek be az új környezetbe.
A kutatócsoport célja, hogy a munkálatok következő szakaszában még mélyebbre ássanak, és rábukkanjanak a területet a rómaiak előtt benépesítő kelta törzsek tárgyi emlékeire is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Tudta-e, hogy...?
- 10 tény, amit biztosan nem tudtál a Titanicról
- 10 érdekesség a bankrablások történelméből
- 10 tény a kerékpározás történetéből
- 10 érdekesség, amit nem tudtál a Mikulásról
- 10 meglepő tény a vasút történetéből
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- 10 dolog, amit nem tudtál Las Vegas-ról
- 10 érdekes tény a Szent Koronáról
- 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
- Árverésre kerül I. Erzsébet újra azonosított borostyán portréja 09:18
- 3D-ben rekonstruáltak egy ókori római víztározót Spanyolországban 08:04
- Újra látogatható Habsburg Miksa egykori trieszti kocsiútja 06:35
- Befejeződött a lajosmizsei Pusztatemplom középkori romjainak állagmegóvása tegnap
- 17. századi hajóroncs került elő egy tengeri szélerőmű építésekor tegnap
- Felkerült az UNESCO világörökségi listájára az ókori Szardeisz tegnap
- Eredeti állapotába állítottak vissza egy átfestett Rembrandt festményt tegnap
- Újra eredeti funkciójukat töltötték be az ókori gyalogátkelők Pompejiben tegnap
