A kelták koráig ástak le a Notre-Dame-nál
2026. június 2. 17:59
Kétezer év történelmi rétegeit, köztük ókori római épületmaradványokat és rejtélyes feliratú középkori kerámiákat tártak fel a párizsi Notre-Dame székesegyház előterében zajló régészeti munkálatok során - számolt be róla az AP hírügynökség. A leletmentő ásatás páratlan betekintést nyújt a francia főváros magját jelentő Île de la Cité szigetének fejlődéstörténetébe, bizonyítva a terület folyamatos, az ókortól napjainkig ívelő beépítettségét.
Fotó: AP/Nicolas Garriga
A párizsi régészeti hivatal szakemberei a székesegyház 2024-es újranyitását követő térrendezési munkálatokat megelőzően kezdték meg a feltárást. A 2028-ra befejeződő, fásítást és hűtési rendszerek kiépítését célzó felszíni beruházások miatt elengedhetetlen volt az altalaj rétegeinek vizsgálata.
Camille Colonna, az ásatások vezetője szerint a négyméteres mélységig hatoló szelvényekben húsz évszázad lenyomatait azonosították. A legfelső szinteken az 1163-ban alapított Notre-Dame korabeli építkezéseihez köthető, egykori utcák és középkori lakóházak pincéinek maradványait találták meg. Ezek alatt a 6. és 10. század közötti, Meroving- és Karoling-kori gabonatároló vermek kerültek elő.
A középkori házak alatti egykori emésztőgödrök és hulladéktárolók rendkívül gazdag leletanyagot őriztek meg. Valentine Breloux régész tájékoztatása alapján a puha szerves hulladék megóvta a törékeny tárgyakat, így teljesen ép középkori korsók és kupák is napvilágra kerültek. A restaurálási munkálatok során a kerámiák egy részének belső felületén eddig megfejtetlen, vöröses festékkel írt jeleket fedeztek fel, amelyek funkciója egyelőre ismeretlen a kutatók előtt. A kormeghatározást jelentősen segítik a fellelt érmék, köztük egy Nagy Konstantin (I. Constantinus) római császárt ábrázoló, a 4. századból származó bronzpénz, amelynek arcképét röntgenvizsgálattal sikerült azonosítani.
A feltárás legmélyebb és tudományosan legértékesebb rétegeit a 4–5. századi késő római kori negyed maradványai jelentik. Az ókorban Lutetia néven ismert település központja eredetileg a Szajna bal partján helyezkedett el, azonban a Római Birodalom válsága és a barbár betörések idején a lakosság az észszerűbben védhető Île de la Cité szigetére húzódott vissza. Lucie Altenburg konzervátor elmondása szerint a rómaiak a korábbi, monumentális épületeik kőanyagát gyakran újrahasznosították a sziget erődítéséhez és infrastruktúrájához. Ezt bizonyítja egy most feltárt római küszöbkő is, amelyet felfordítva, útburkolatként építettek be az új környezetbe.
A kutatócsoport célja, hogy a munkálatok következő szakaszában még mélyebbre ássanak, és rábukkanjanak a területet a rómaiak előtt benépesítő kelta törzsek tárgyi emlékeire is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Biblia
- Jézus megkeresztelkedésének kétezredik évfordulójára készül Izrael
- Kutatók cáfolják az angyalok antarktiszi börtönét
- Megtalálhatták a Frigyládát őrző épület maradványait
- Új régészeti bizonyíték támasztja alá Ezékiás király reformjait
- Különleges kőzetek miatt vitáznak a bibliai Özönvíz elméletén
- Azonosíthatták Szent Péter szülővárosát
- Pénzügyi nyilvántartás lehetett a rejtélyes holt-tengeri Réztekercs
- Föld alatti "folyosókat" azonosítottak az Ararát-hegyen
- Régészeti leletek árnyalják Poncius Pilátus történelmi megítélését
- 17:37
- Megtalálták a Sirály I. hordszárnyas hajó roncsát 16:16
- Az ókori elit temetőjét tárták fel egy olasz tésztagyár területén 15:16
- Giotto építtette a most talált középkori védműveket Firenzében 14:01
- Újra megszólalt a kelták félelmetes harci kürtje 13:13
- Középkori falszakaszt fedeztek fel a chesteri vár alatt 11:58
- Britannia legnyugatibb színes mozaikját tárták fel Devonban 11:13
- Különös égi jelenségekről is beszámoltak az ókori római történetírók 09:51
Játsszon!
Történelmi adattárak
július 23.Mai évfordulók
