Meghosszabbították az első kínai császár agyagkatonáinak budapesti kiállítását

A rendkívüli érdeklődésre való tekintettel három héttel, június 14-ig meghosszabbította az első kínai császár terrakotta hadseregét bemutató történelmi tárlatát a Szépművészeti Múzeum. A már csaknem kétszázezer látogatót vonzó, eredeti agyagkatonákat is felvonultató kiállítás átfogó képet nyújt Kína egyesítésének folyamatáról, egyúttal rávilágít az ókori kelet-ázsiai birodalomépítés máig ható politikai és kulturális örökségére.

Az "Öröklét őrei. Az első kínai császár agyagkatonái" című nagyszabású tárlaton a közönség több mint százötven ókori műtárggyal, köztük látványos régészeti leletekkel, fegyverekkel és szertartási tárgyakkal találkozhat. A kiállítás fókuszában a világ egyik leghíresebb archeológiai felfedezése, az 1974-ben napvilágra került agyaghadsereg áll, amelyből tíz eredeti, egyedileg megmintázott példány érkezett Budapestre.

A tárlat bemutatja az ókori Csin állam több évszázados felemelkedését, a mindennapi élet jellemzőit és a korabeli hadsereg szervezeti felépítését. Ezzel párhuzamosan a múzeum szintén június közepéig tartja nyitva "A Nagy Falon innen és túl" című kísérőkiállítást, amely az ázsiai hunok, valamint más kelet-ázsiai nomád népek és a kínaiak ókori bronztárgyait tárja a látogatók elé.

Csin Si Huang-ti (Kr. e. 259–210) a Hadakozó fejedelemségek korát (Kr. e. 453–221) lezárva, rendkívül véres háborúk árán egyesítette az addig széttagolt kínai államokat, megteremtve az első centralizált Kínai Császárságot. Szigorú, legista alapokon nyugvó reformjai alapjaiban határozták meg a régió jövőjét: egységesítette a mértékegységeket, a pénzrendszert, a kocsik tengelytávolságát és az írásrendszert, valamint megkezdte a korábbi északi fejedelemségek védműveinek összekapcsolásával a Nagy Fal felépítését. A Szépművészeti Múzeum kiállítása ezt a monumentális intézményesülési folyamatot kíséri végig, bemutatva a birodalom kialakulásának társadalmi hátterét.

Az első császár grandiózus, a mai Hszian városának közelében fekvő mauzóleumát őrző, becslések szerint nyolcezer fős terrakotta hadsereg nem csupán az uralkodó túlvilági védelmét szolgálta, hanem korlátlan földi hatalmát is szimbolizálta. A föld alatti katonák egyéni arcvonásai és fegyverzetük hajdani precizitása az ókori kínai kézművesség és logisztika csúcsteljesítményét tükrözi.

A kísérőkiállításon bemutatott nomád bronztárgyak mindemellett kontextusba helyezik a korabeli birodalom geopolitikai kihívásait is. A Csin-dinasztiának és a később hatalomra kerülő Han-dinasztiának folyamatosan szembe kellett néznie az északi sztyeppéken megerősödő lovasnomád törzsszövetségek, elsősorban az ázsiai hunok betöréseivel. A tárlat leletei jól illusztrálják a letelepedett, agráriumra épülő kínai civilizáció és a nomád kultúrák közötti évszázados katonai, kereskedelmi és kulturális interakciókat.