Egy londoni éjszakai klubból a modern művészet legnagyobb alkotásai közé került Matisse festménye
Henri Matisse 1911-ben festette meg A vörös műtermet, amelyet kezdetben a közönség és a művész mecénása is értetlenül fogadott. Az alkotás végül egy londoni éjszakai klub falára került, később pedig a modern festészet egyik meghatározó művévé vált.
- Matisse 1911-es festményét szokatlan színhasználata miatt kezdetben nehezen fogadta a közönség.
- Az alkotás 1927-ben egy londoni éjszakai klub tulajdonosához került, ahol több mint tíz évig függött.
- Később a New York-i Modern Művészetek Múzeumának gyűjteményébe jutott, és több jelentős művészre is hatást gyakorolt.
Ma már a modern művészet egyik meghatározó alkotásaként tartják számon Henri Matisse A vörös műterem című festményét, ám születésekor korántsem fogadták ilyen lelkesedéssel. Az 1911-ben készült kép hosszú utat járt be: a kezdeti elutasítás után egy londoni éjszakai klub falára került, végül pedig a New York-i Modern Művészetek Múzeumának (MoMA) gyűjteményében kapott helyet.
Matisse a festményen saját, Issy-les-Moulineaux-ban található műtermét örökítette meg. A kép azonban első pillantásra alig emlékeztet a valóságra: felületének nagy részét mélyvörös szín borítja, a tárgyak és a bútorok körvonalai pedig csak részben rajzolódnak ki.
A művész egyik újságírói látogatás alkalmával maga is elismerte, hogy kedveli az alkotást, bár nem egészen érti, miért éppen ilyen formában festette meg. Szokatlan megoldása miatt mecénása, Szergej Scsukin sem vásárolta meg a képet. A londoni bemutató, majd az 1913-as New York-i Armory Show sem hozott áttörést.
A festmény 1926-ban mutatkozott be Párizsban, egy évvel később pedig a londoni Gargoyle Club tulajdonosa vásárolta meg. A klub a korszak fiatal, bohém társaságának kedvelt találkozóhelye volt, így A vörös műterem több mint egy évtizeden át egészen szokatlan környezetben függött.
Az alkotás később a New York-i MoMA gyűjteményébe került, ahol a háború utáni amerikai festészet több jelentős alakjára is hatást gyakorolt. Mark Rothko, Barnett Newman és Ellsworth Kelly munkásságában is fontos szerepet kapott a nagy, önálló kifejezőerővel rendelkező színfelületek vizsgálata.
Ez is érdekelhet
Matisse festménye így idővel a modern festészet egyik fontos fordulópontjává vált. A vörös műterem ráadásul a művész sajátos önarcképeként is értelmezhető: bár emberi alak nem jelenik meg rajta, a műterem tárgyai és festményei szinte teljes egészében az alkotó személyiségéről mesélnek.
