Mesterséges intelligenciával népszerűsítené a műemlékvédelmet az UNESCO

2026. november 14.-Múlt-kor

Harmadik alkalommal hirdették meg a „Keltse új életre a kulturális örökséget” (Bringing Cultural Heritage Back to Life) elnevezésű nemzetközi rövidfilmes pályázatot, amely a globális kulturális javak megóvását és népszerűsítését célozza. Az UNESCO legújabb kampánya nyit a modern technológiai innovációk felé, és külön kategóriákban ösztönzi a generatív mesterséges intelligencia által létrehozott vizuális tartalmak integrálását a műemlékvédelembe.

Összefoglaló
  • Újraindult az UNESCO kulturális örökséget népszerűsítő nemzetközi rövidfilmpályázata.
  • A kezdeményezés idén négy tematikus kategóriában, köztük a Selyemúttal kapcsolatban várja a pályaműveket.
  • A kiírás kiemelten támogatja a mesterséges intelligenciával (MI) generált tartalmak felelős alkotói használatát.

A pályázat globális hatókörű, nyitott minden kulturális intézmény, múzeum, iskola, filmes produkciós cég és egyéni alkotó számára. A pályaművek beküldésére 2026. októbertől 2027. január 15-ig van lehetőség.

A szervezők, köztük az UNESCO kelet-ázsiai regionális irodája és a kínai Szucsou (Suzhou) városának önkormányzati szervei négy tematikus irányvonalat jelöltek meg a készítők számára. Ezek a Fiatalok és örökségátadás, a Közösség és élet, a Digitális intelligencia és innováció, valamint egy speciális szekció a Selyemút és az ifjúság hangja címmel, amely kiemelten fókuszál az egykori kereskedelmi útvonal kulturális sokszínűségére. Az elbírálást egy nemzetközi szakértői bizottság végzi majd 2027 februárjában.

A nevezett rövidfilmeknek szigorú technikai és tartalmi követelményeknek kell megfelelniük. A videók hossza egy és öt perc közötti lehet, a fájlméretük nem haladhatja meg az 1 gigabájtot, formátumukat tekintve pedig Full HD (1920×1080) minőségű MP4 fájlokat várnak el a készítőktől, kötelező angol feliratozással.

A vizuális minőségen és az elbeszélői integritáson túl az értékelésnél 25 százalékos súllyal esik latba az örökség „élő” mivoltának bemutatása, vagyis az a szempont, hogy az adott kulturális kincs hogyan épül be a helyi közösség mai, mindennapi életébe. A nyertes és a különdíjas munkákat a jövő év tavaszán a mainstream nemzetközi közösségi platformokon, valamint a nagyobb kínai videómegosztó oldalakon mutatják be a nagyközönségnek.

A kiírás egyik legfontosabb újdonsága a mesterséges intelligenciával (AI) generált tartalmak (AIGC) bevonása. Az „Digitális intelligencia és innováció” kategóriában induló művek esetében a generatív AI-tartalomnak (szöveg- vagy képgenerálás, zeneszerzés) el kell érnie a videó hosszának 60 százalékát, míg a többi kategóriában a mesterséges intelligencia aránya szigorúan 40 százalék alatt maradhat.

A szervezők kiemelték a transzparencia fontosságát: a videók elején kötelezően fel kell tüntetni az AI használatát, a stáblistában pedig meg kell nevezni az alkalmazott szoftverek pontos verziószámát. A felhívás hangsúlyozza továbbá az intellektuális tulajdonjogok tiszteletben tartását, figyelmeztetve az alkotókat, hogy a történelmi személyek és a műemlékek AI-generált ábrázolása során tilos az információk meghamisítása vagy a kontextus torzítása.

A kampány elindítása szervesen illeszkedik az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési menetrendjéhez, amely a kulturális és természeti örökségek megóvásának erősítését szorgalmazza. Az ENSZ Közgyűlése által meghirdetett Kultúra a fenntartható fejlődésért (2027–2036) nemzetközi évtized végrehajtását szintén az UNESCO koordinálja.

Ebben a tízéves keretprogramban a digitális transzformáció nemcsak új dokumentálási lehetőségeket teremt az örökségvédelemben (például 3D szkennelés, digitális archiválás, kiterjesztett valóság), hanem precedens nélküli kihívásokkal is szembesíti a szakembereket.