Interjúkkal idézik meg a brit környezetvédelmi mozgalom történetét

Az 1970-es évektől napjainkig tartó brit környezetvédelmi mozgalom fél évszázados történetét dolgozza fel egy újonnan megjelent, átfogó oral history gyűjtemény. A Voices for Change (Hangok a változásért) címet viselő kötet a résztvevők személyes visszaemlékezéseire támaszkodva mutatja be az aktivizmus különböző formáit. A kiadvány nemcsak a legismertebb zöld politikusokat szólaltatja meg, hanem a helyi közösségek eddig háttérbe szoruló természetvédőit is bevonja a történeti emlékezetbe.

A Toby Butler és Felix Driver vezette héttagú szerzőgárda egy egyedülálló, száz mélyinterjút tartalmazó archívumra építette fel a kutatását. A gyűjtés az Egyesült Királyság mind a négy nemzetének területére kiterjedt, átfogó képet adva a helyi és az országos kezdeményezésekről.

A szakemberek arra keresték a választ, hogy a családi háttér, az osztályhelyzet, az etnikai hovatartozás és a nemi szerepek miként befolyásolták az egyes generációk társadalmi szerepvállalását. A könyv írott anyaga mellett a kutatók több száz szabadon hozzáférhető hangfelvételt és átiratot is elérhetővé tettek a nyilvánosság számára. Ezek a források a kortárs aktivisták és a jövő történészei számára egyaránt fontos hivatkozási alapot jelentenek.

A feldolgozott témakörök a klasszikus természetvédelemtől és a közlekedéspolitikai vitáktól egészen az energiatermelés és a globális klímaváltozás kérdéséig terjednek. A megszólalók között egyaránt megtalálhatók a helyi, alulról szerveződő csoportok tagjai és a legnagyobb országos szervezetek korábbi vezetői. A kötet lapjain olyan közismert személyiségek osztják meg a tapasztalataikat, mint Jonathon Porritt, a brit Zöld Párt egykori társelnöke, Caroline Lucas parlamenti képviselő vagy George Monbiot környezetvédelmi újságíró.

Mellettük feltűnik a világhírű főemlőskutató, Jane Goodall, valamint az 1990-es évek radikális útépítés-ellenes tiltakozásainak emblematikus alakja, a Swampy néven ismertté vált Daniel Hooper is. A szerzők tudatosan törekedtek arra, hogy a hírességek mellett a mozgalom névtelen, de a terepmunkában kulcsszerepet játszó alakjai is hangot kapjanak.

Az Egyesült Királyságban a modern környezetvédelmi mozgalom az 1970-es évek elején kezdett intézményesülni. Ebben az évtizedben jelentek meg a szigetországban a nagy nemzetközi hálózatok, köztük a Föld Barátai (Friends of the Earth) és a Greenpeace helyi szervezetei. Ezek az új típusú csoportosulások a hagyományos, főként a táj- és madárvédelemre fókuszáló brit egyesületekkel szemben jóval radikálisabb és konfrontatívabb stratégiákat alkalmaztak. A korszak korai kampányai elsősorban a nukleáris energia terjedése, a bálnavadászat, valamint az ipari légszennyezés okozta savas esők ellen irányultak. A társadalmi bázis kiszélesedésével a zöld gondolat fokozatosan betört a fősodratú politikai közbeszédbe is.

Az 1990-es évek egy újabb fordulópontot hoztak a brit aktivizmus történetében, amikor a közvetlen akciók kerültek a tiltakozások középpontjába. A Konzervatív Párt nagyszabású autópálya- és útépítési programjai ellen országszerte tömeges ellenállás bontakozott ki. A Twyford Down és a newburyi elkerülő út építése elleni demonstrációk során a tüntetők fákra épített táborokban laktak, és föld alatti alagútrendszerekben láncolták magukat a munkagépekhez. Ez az időszak a hagyományos környezetvédelem és a különböző szubkultúrák szoros összefonódását hozta magával. A radikális taktikák jelentős médianyilvánosságot biztosítottak az ökológiai válság témájának, és több vitatott infrastrukturális beruházás leállítását eredményezték.

Az ezredfordulót követően a mozgalom fókuszpontja végérvényesen a globális éghajlatváltozás problémájára helyeződött át. A 2000-es évek közepén szerveződő klímatáborok (Climate Camps) a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését és a fosszilis energiahordozókról való leválást követelték. A 2010-es évek végén megjelenő Extinction Rebellion (XR) csoport polgári engedetlenségi akcióival, tömeges útlezárásaival ismét radikalizálta az utcai politizálást Londonban és más nagyvárosokban.

A fél évszázadot áttekintő brit zöld mozgalom története jól mutatja, hogyan alakult át a lokális természetvédelem egy globális rendszerváltozást sürgető, komplex társadalmi hálózattá. A most megjelent interjúkötet ezt az összetett, sikerekkel és kudarcokkal teli utat dokumentálja a közvetlen résztvevők szemszögéből.