Barcelonából Aragóniába kerülnek a sijenai kolostor vitatott falfestményei
A Katalán Nemzeti Művészeti Múzeum (MNAC) megkezdi a sijenai kolostor profán falfestményeinek visszaszállítását eredeti, aragóniai helyszínükre. Az olasz művészeti sajtóban megjelent beszámoló alapján a barcelonai intézmény egy korábbi legfelsőbb bírósági határozatnak tesz eleget a lépéssel. Míg a profán alkotások áthelyezése zökkenőmentesnek ígérkezik, a kolostor káptalantermének sérülékenyebb freskói miatt a műemlékvédelmi szakemberek továbbra is tiltakoznak.
- A katalán nemzeti múzeum visszaadja Sijena kolostorának profán falfestményeit.
- A költöztetést bírósági ítélet írta elő a barcelonai múzeum saját költségére.
- A káptalanterem sérülékenyebb freskóinak áthelyezése körül komoly szakmai viták zajlanak.
A barcelonai székhelyű intézmény már tájékoztatta Aragónia regionális kormányát a költöztetés pontos ütemtervéről. A közönség november közepéig tekinthette meg a huszonöt méter hosszú, a gótikus művészeti részlegen kiállított frízt a Palau Nacional de Montjuïc épületében. A bontási munkálatok november második felében kezdődnek, a műtárgyak pedig várhatóan december első hetében érkeznek meg a sijenai kolostorba. A madridi székhelyű SIT Proyectos, Diseño y Conservación S.L. vállalat által végzett szállítási, csomagolási és bontási feladatok költségeit az ítélet értelmében teljes egészében a katalán múzeumnak kell állnia, amely több mint hatvanezer eurót tesz ki.
A múzeum vezetése és a művészettörténeti szakma éles különbséget tesz a profán falfestmények és a káptalanterem freskói között. A profán festmények nyolc különálló panelen helyezkednek el, így eltávolításuk a falról technikailag a hagyományos festmények levételéhez hasonlít, és nem hordoz magában kiemelkedő állagmegóvási kockázatot. Ezzel szemben a káptalanterem alkotásai rendkívül sérülékenyek, áthelyezésük komoly aggodalmat váltott ki a nemzetközi restaurátori közösségben. A múzeum szóvivője rámutatott, hogy a két műtárgycsoport eredetileg is eltérő állapotban és jogi körülmények között került a barcelonai intézménybe.
A káptalanterem freskóinak 2027 májusára előírt költöztetése körül a bírósági döntés ellenére sem csitultak a viták. Rocío Pilar Vargas bírónő, aki a közelmúltban vette át az ügyet, elutasította a múzeum benyújtott jelentését, amely a műtárgyakat fenyegető súlyos veszélyekre hivatkozva a szállítás felfüggesztését kérte. A bíróság annak ellenére ragaszkodik az eredeti ütemtervhez, hogy a barcelonai intézmény aggályait a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM), a spanyol Kulturális Örökség Intézete és a Kulturális Javak Megőrzésének és Restaurálásának Nemzetközi Tanulmányi Központja (ICCROM) is osztja. A múzeum azért sem tudta véglegesíteni a jelentését, mert az aragóniai kormány elzárkózott a leendő kiállítási körülményekre vonatkozó adatok szolgáltatásától.
A vitatott falfestmények történelmi otthona, a Santa Maria de Sijena kolostor a 12. század végén épült az Aragóniai Királyság területén. Az épületegyüttes a jeruzsálemi Szent János ispotályos rend apácáinak adott otthont, a profán falfestmények pedig éppen ezen rendház lakóinak hősiességét és bátorságát hivatottak dicsőíteni. A középkori ibériai művészet kiemelkedő alkotásai évszázadokon át háborítatlanul díszítették a kolostor falait, átvészelve a régió számos politikai és katonai konfliktusát. A műemlék sorsa azonban a 20. század első felében, a spanyol belháború idején drámai fordulatot vett.
Ez is érdekelhet
Az 1936-ban kirobbant spanyol polgárháború első hónapjaiban antiklerikális csoportok felgyújtották a sijenai kolostort. A tűzvész során az épület tetőzete megsemmisült, a káptalanterem freskói pedig súlyos, részben helyrehozhatatlan károkat szenvedtek. A megmaradt és a tűztől megóvott profán festményeket évtizedekkel később, 1960-ban a Franco-diktatúra illetékes minisztériuma szállíttatta át Barcelonába. A transzfert a helyi apácák is jóváhagyták, mivel a romos, tető nélküli épületben maradó műalkotásokat az időjárás viszontagságai miatt a teljes pusztulás fenyegette.
Az alkotások katalóniai restaurálása és megőrzése révén a spanyol középkori festészet fontos darabjai maradtak fenn, a tulajdonjog és az őrzési hely feletti jogi küzdelem azonban hosszú ideje terheli Aragónia és Katalónia kulturális kapcsolatait.
