Majmok az ókori Rómában – egzotikus státuszszimbólumok Bereniké partjainál

Új kutatás tárja fel a Római Birodalom egyik legkülönösebb státuszszimbólumának, az Indiából érkező majmoknak a történetét. Hogyan vált egy vadon élő állat a római elit kedvenc háziállatává? A szakértők többek között ezt a kérdéskört is megvizsgálták az elemzés során.

A Római Birodalom városaiban a fényűzés és a pompás lakomák közismert jelenségek voltak. A birodalom peremvidékén, a Vörös-tenger partján fekvő Bereniké kikötőjében azonban egy újfajta státuszszimbólum is megjelent az 1–2. században: a majom. Nem egyszerű háziállatként, hanem a gazdagság és a magasabb társadalmi státusz látható jeleként.

A feltárás

A Journal of Roman Archaeology friss tanulmánya harmincöt majom temetkezését dokumentálta a kikötő melletti állattemetőben. Sokuk sírja mellékleteket, talizmánokat, sőt, más állatokat is tartalmazott. A részletes csontanalízisek azt is kimutatták, hogy ezek a főemlősök Indiából érkeztek, jól szervezett tengeri kereskedelmi hálózatokon keresztül.

Bereniké: a birodalom globális kapuja

A mai Egyiptom keleti partvidékén fekvő Bereniké a római korban az Indiai-óceán felé irányuló kereskedelem egyik csomópontja volt. A kikötőbe indiai fűszerek, arab illatszerek és kelet-afrikai állatok is rendszeresen érkeztek.

Ebben a kulturálisan sokszínű környezetben az itt szolgáló magas rangú római tisztviselők nemcsak a beérkező árukat felügyelték, hanem újfajta társadalmi reprezentációs szokásokat is kialakítottak – így vált idővel az elitség jelképévé a majom is.

Elit temetkezések: nyakláncok, kagylók és szőtt textíliák

A nyolcszáz feltárt állatsír közül harmincöt tartozott majmokhoz — és ezek negyven százaléka tartalmazott mellékleteket is. A sírmellékletek között volt gyöngyből vagy kagylóból készült nyaklánc, ételtartó edény és szőtt textília is. A majmokat tehát nem csupán kedvencként tartották:
a gazda háztartásának reprezentatív részét képezték, vagyis a társadalmi identitás fontos jelképei voltak.

Gondoskodás és nehézségek

Bár a temetkezések gondoskodásról árulkodnak, a csontok vizsgálata ennél árnyaltabb képet mutat. Több majomtetemen is az alultápláltság nyomai mutatkoztak – ennek oka az lehetett, hogy a területen kevés friss gyümölcs volt elérhető.

Státusz és identitás a birodalom peremén

A tanulmány szerzői szerint a majmok a római világ gondolkodásának egyedülálló metszetét kínálják. Ezek a főemlősök egyszerre jelenítették meg a hatalmat és a kulturális különbségeket. Bereniké így nem csupán kikötő volt, hanem a korai globalizáció egyik színtere is volt, ahol India, Egyiptom és Róma kultúrája találkozott — például a majomkereskedelmen keresztül.