Máig rejtély Nagy Sándor korai halálának oka

Nagy Sándor egy rövid, de rendkívül sikeres karriert tudhatott maga mögött, hiszen mindössze egy évtized leforgása alatt az antik világ egyik legnagyobb, a Balkán-félszigettől az Indus folyóig terjedő birodalmát építette fel.

Grandiózus vállalkozását a görög világ északi perifériáján fekvő, kicsiny Makedón királyságból indította. Miután a hellén területeken stabilizálta hatalmát, Kr. e. 334-ben felhívást intézett a görög városállamokhoz és egy, a perzsák ellen indított bosszúhadjáratra hívta őket. A bosszú okaként pedig a Perzsa Birodalom által 150 évvel korábban a görögök ellen folytatott hadjáratot jelölte meg.

A húszas évei elején járó, ambiciózus Nagy Sándor egy sor csatát nyert a perzsa uralkodó III. Dareiosz ellen és Kr. e. 327-re már az egész Perzsa Birodalmat az irányítása alatt tudhatta. A hihetetlen sikersorozat azonban nem elégítette ki hódító szenvedélyét és a térképen Indiát jelölte ki a következő meghódítandó területként.

Hihetetlen világhódító sorozata végül Pandzsábban, Indiában ért véget. De ott is, több ezer kilométerre az európai hazától, nem a bennszülöttek hadereje, hanem saját, járványoktól és kimerültségtől megtizedelt katonáinak lázadása jelentette grandiózus álmainak végét.

Nagy Sándor, aki bő egy évtized alatt soha nem talált legyőzőre az antik világ csataterein, végül kénytelen volt új birodalma központjába Babilonba visszavonulni. Pár hónappal később, az újdonsült világbirodalom irányítója már nem volt életben.

Nagy Sándor halálának okait mind a mai napig nem sikerült egyértelműen tisztázni. Az egyik legnyilvánvalóbb magyarázat szerint a hadjáratok és küzdelmek során meggyötört immunrendszere, amelyet a féktelen ivászat és az állandó éjszakai duhajkodás is tovább gyengített, egyszerűen feladta a szolgálatot, így az nem tudta megvédeni a makedónt a malária vagy a tífusz támadásitól.

Egyéb verziók idegenkezűséget sejtenek a háttérben, és az uralkodó egyik feleségét, valamelyik csalódott hadvezérét, vagy éppen törvénytelen féltestvérét gyanúsítják azzal, hogy megmérgezte a hódítót.

Idén januárban Katherine Hall, a Dunedini Orvostudományi egyetem oktatója, gyakorló orvos azzal az elmélettel állt elő, miszerint  Alekszandrosz halálát a Guillain-Barré-szindróma (GBS) nevű ritka, bénulást okozó idegrendszeri betegség okozta.

Ez magyarázatot adna arra, hogy egyes források szerint a király teste hat nappal a halál után sem mutatta az oszlás jelei – az uralkodó valójában még életben volt ekkor, ám ezt környezetében nem tudták, mivel a korban a légzés, és nem a pulzus alapján ítélték meg a halál beálltát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Visszavonták egy ókori bronzszobor cenzúrázott képét az indiai tankönyvekből
• Mesterséges intelligencia segítségével azonosítottak egy skót remekművet
• Visszanyerte eredeti színeit Perugino korai Madonnája
• Újraelemezték a négyezer éves georgiai kurgánok sziklarajzait
• Kétszáz éve eltűnt szobrokat keres az oxfordi Trinity College 
• Bemutatták Rubens újonnan felfedezett római kéziratát
• Átfogó Gruber Béla-kiállítás nyílik a Nemzeti Galériában
• Jankovics Marcell befejezetlen bibliai animációjából nyílt kiállítás
• Ötvenhat milliárd forintért kelt el Jackson Pollock ikonikus absztrakt alkotása