Máig nem tudni ki gyújthatta fel a müncheni zsidó idősotthont
A müncheni főügyészség nyilvánosságra hozta az 1970 februárjában egy zsidó idősotthon ellen elkövetett gyújtogatás nemrégiben lezárt nyomozásának eredményeit. A Die Welt napilap szerint az eddig feltételezett baloldali terrorista szál helyett a hatóságok az elmúlt időszakban egy jobboldali szélsőséges indítékot vizsgáltak a hét halálos áldozatot követelő antiszemita merénylet kapcsán.
- A müncheni főügyészség lezárta az 1970-ben egy zsidó idősotthon ellen elkövetett, hét halálos áldozatot követelő gyújtogatás újraindított nyomozását.
- A hatóságok egy 2025-ben érkezett bejelentés alapján egy 2020-ban elhunyt, jobboldali szélsőséges nézeteket valló férfit gyanúsítottak.
- A konkrét bizonyítékok hiánya és a feltételezett elkövető halála miatt az eljárást megszüntették, így a második világháború utáni legsúlyosabb németországi antiszemita terrorcselekmény megoldatlan maradt.
A Reichenbachstraße 27. szám alatt található Izraelita Hitközség idősek otthona és vendégháza ellen 1970. február 13-án este követtek el merényletet. Az ismeretlen elkövetők egy húsz liter benzin és olaj keverékét tartalmazó alumíniumkannát használtak a tűzszítéshez. A lángok a fa lépcsőházban rendkívül gyorsan terjedtek, és a katasztrófa következtében hét ember vesztette életét.
Az áldozatok között két olyan idős férfi is volt, aki korábban túlélte a nemzetiszocialista koncentrációs táborokat. A támadásban további tizenöt lakó szenvedett súlyos sérüléseket, az esetet pedig a második világháború utáni Németország legsúlyosabb antiszemita bűncselekményeként tartják számon.
A müncheni vádhatóság 2025 áprilisában indította újra a vizsgálatot egy új lakossági bejelentés alapján. A nyomozás középpontjába egy 2020-ban elhunyt, a bűncselekmény idején huszonöt éves német állampolgár került. A tanúvallomások szerint a férfi a gyújtogatás estéjén a helyszín közelében tartózkodott, és negyedórával a tűz kitörése előtt fenyegető, antiszemita megjegyzéseket tett. A gyanúsított korábban is az erőszakos jobboldali radikális körökhöz tartozott, a hatvanas években robbanóanyaggal elkövetett rongálásért ifjúsági büntetést kapott, ismerősei pedig agresszív antiszemitaként jellemezték.
A rendőrségi állambiztonsági szervek és a főügyészség archív dokumentumokat, valamint korábbi tanúvallomásokat elemeztek, hogy megerősítsék az új információkat. Az ügy megítélése azért is jelentős, mert az elmúlt évtizedekben, többek között Wolfgang Kraushaar terrorizmuskutató 2013-as tanulmánya nyomán, a közvélemény és a sajtó is a radikális baloldali csoportokat, különösen a Tupamaros München elnevezésű formációt tartotta a legvalószínűbb elkövetőnek. Ez a csoport a Tupamaros West-Berlin sejt mintájára alakult, amely 1969-ben sikertelen pokolgépes merényletet kísérelt meg a berlini zsidó hitközség épülete ellen.
Ez is érdekelhet
A kiterjedt vizsgálat ellenére a hatóságok nem találtak perdöntő tárgyi bizonyítékokat az elhunyt jobboldali gyanúsított ellen, az értesülések kizárólag harmadkézből származó elbeszéléseken alapultak. Mivel halott személy ellen nem folytatható büntetőeljárás, és érvényesül az ártatlanság vélelme, az ügyészség megszüntette a nyomozást.
A Die Welt cikke párhuzamot von az 1980-as müncheni Oktoberfesten elkövetett, tizenkét halálos áldozatot követelő robbantással. A Gundolf Köhler által végrehajtott merénylet esetében a jobboldali indíték egyértelmű volt, de a lehetséges felbujtókat a többször újraindított nyomozások ellenére sem sikerült azonosítani. A bizonyítékok hiánya miatt az 1970-es gyújtogatás jogi értelemben továbbra is megoldatlan maradt.
