Több mint kétezer év történetét őrzi egy föld alatti kamra Cipruson
Egy több mint kétezer éves föld alatti tér történetét sikerült rekonstruálniuk a régészeknek a ciprusi Páfoszban. A Fabrika-domb alatt húzódó kamra eredetileg kőfejtőként szolgált, később sírnak szánhatták, a római korban részben feltöltötték, majd évszázadokkal később keresztény templommá alakították.
- A páfoszi Fabrika-domb alatt feltárt 5. kamrát eredetileg a korai hellenisztikus korban kőfejtőként használták.
- Később sírrá akarták alakítani, de a temetkezésre végül feltehetően nem került sor.
- A római korban részben feltöltött föld alatti tér a kora bizánci időszakban templomként kapott új funkciót.
A kutatást az Avignoni Egyetem francia régészeti missziója végezte Claire Balandier vezetésével, az Athéni Francia Iskolával és a Ciprusi Köztársaság Régészeti Osztályával együttműködésben. A régészek évek óta vizsgálják a Káto Páfosz területén fekvő Fabrika-dombot, amely az ókori Nea Páfosz északkeleti magaslatához tartozott. A helyszínen hellenisztikus, római, bizánci és későbbi középkori emlékek egyaránt fennmaradtak.
A 2026-os kutatás egyik legfontosabb helyszíne az úgynevezett 5. kamra volt. Ez egyike annak a tizenöt föld alatti térnek, amelyet a francia régészeti misszió eddig azonosított a dombon. A feltárás alapján a kamra történetének legkorábbi szakasza a hellenisztikus kor elejére nyúlik vissza, amikor kőfejtőként használták, ám később jelentős átalakításokat végeztek rajta. A mennyezetet és a falakat szabályosabbá faragták, a sziklába pedig fülkéket vájtak. Ezek alapján a kutatók úgy vélik, hogy a teret temetkezési helyként, valószínűleg sírkamraként akarták tovább használni. Úgy tűnik azonban, hogy ezt a tervet végül nem valósították meg, és a kamrában nem történt temetés.
A régészek ezt azzal hozzák összefüggésbe, hogy a Kr. e. 2. század második felében városfal épült a területen, és a Fabrika-domb Nea Páfosz városi területének részévé vált. Az új városszerkezet feltehetően szükségtelenné vagy alkalmatlanná tette a korábban tervezett temetkezési funkciót.
A római korban a kamra egy részét feltöltötték, majd jóval később ismét új szerepet kapott, mikor a kora bizánci időszakban keresztény templommá alakították. A több évszázados átalakulás azért különösen érdekes, mert ugyanazt a sziklába vájt teret egészen eltérő célokra használták: gazdasági tevékenységhez, tervezett temetkezéshez, végül pedig vallási élethez.
Az 5. kamra nem elszigetelt példája annak, hogy a Fabrika-domb ókori építményeit a keresztény korban újrahasznosították. A helyszínen korábban egy hellenisztikus–római templom maradványai fölött egy kis, egyhajós keresztény templom nyomait is feltárták. Az épület legkésőbb a 6. században már állt, a szentélyében temetkezésre is sor került, környezetében pedig később temető alakult ki.
A 2026-os ásatások során a régészek az ókori városfal további részeit is vizsgálták. Az egyik, sziklába vágott templom közelében egy nagyméretű négyzetes építményt azonosítottak Nea Páfosz hellenisztikus városfalának északkeleti tornyaként. A torony köveinek egy részét már a római korban elhordták, később pedig egy templom alapozásában használták fel őket.
Ez is érdekelhet
A kutatók egy nagyméretű római kori lakóház feltárását is folytatták, valamint a Fabrika-domb alatt húzódó vízellátó rendszert vizsgálták. Egy föld alatti járatban olyan csatornák és víztároló megoldások kerültek elő, amelyek azt mutatják, hogy a rendszert a hellenisztikus és a római korban többször átépítették. A járat falán egy súlyos repedést is találtak, amely valószínűleg földrengés következtében keletkezett, és hozzájárulhatott a vízrendszer felhagyásához.
Mindezek a leletek különösen jól érzékeltetik Páfosz hosszú történeti folytonosságát. Az ókorban létrehozott terek és építmények évszázadokkal eredeti funkciójuk megszűnése után is meghatározták a város életét. A Fabrika-domb 5. kamrája ennek szinte tankönyvi példája: amit a hellenisztikus korban kő kitermelésére vájtak ki, abból később sír lehetett volna, végül pedig egy keresztény közösség temploma lett.
