Nemzetközi kertörökségi és tájépítészeti konferenciát tartottak Eszterházán
A kertművészet történelmi hagyományainak megőrzéséről és a tájépítészeti képzés jövőjéről tartottak kétnapos nemzetközi tudományos tanácskozást Eszterházán. A Magyar Kertörökség Alapítvány és az Eszterháza Központ által október 1-jén és 2-án közösen megrendezett VII. Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Konferencia előadásai a történeti kertek fenntartásának aktuális kihívásait vizsgálták. A rendezvény a kulturális tudásátadás fontosságát hangsúlyozta a műemlékvédelemmel foglalkozó szakemberek számára.
- A hazai és európai kertörökség megóvásának, valamint a tájépítészeti oktatás jövőjének kérdéseit vizsgálták a VII. Mőcsényi Mihály Konferencián.
- Az október elején tartott eszterházai tanácskozáson magyar, olasz, görög és brit szakértők elemezték a történeti kertek helyreállításának módszereit.
- A tudományos rendezvényt kiállítás, gyakorlati kertbejárás és a hazai kertészképzés történetét bemutató előadássorozat is kísérte.
A konferencia helyszínéül szolgáló egykori Esterházy-kastélyegyüttes a 18. századi magyarországi kertművészet egyik legjelentősebb alkotása, amelynek parkrendszere a barokk tájépítészet európai rangú emléke. A tanácskozás fókuszában az a több évszázados oktatási és kulturális értéklánc állt, amely összekapcsolja a történelmi kertfenntartást a modern társadalmi igényekkel.
A szakemberek arra keresték a választ, miként adható tovább a történeti kertek gondozásához szükséges gyakorlati és elméleti tudás a következő generációknak. Ennek szellemében a program kitért a 19. századi sajtó kertészképző írásaira, az idősebb Porpáczy Aladár eszterházai kutatómunkára, valamint a szombathelyi és a fővárosi Varga Márton Iskola oktatási múltjára is.
A hazai szakmatörténeti áttekintés mellett a fórum nemzetközi kitekintést is nyújtott az európai kertörökség helyzetére. Alberta Campitelli olasz művészettörténész az itáliai történeti parkok helyreállításának és újjáélesztésének folyamatát, valamint a kapcsolódó szakmai képzések tapasztalatait mutatta be. Aikaterini Gkoltsiou, az Athéni Mezőgazdasági Egyetem oktatója a fenntartható jövő érdekében szükséges új tájépítészeti megközelítéseket vázolta fel. Az elméleti képzés mellett a gyakorlati kihívásokra fókuszált James Cordingley, a brit National Trust főkertésze, aki a dunsteri kastély meredek terepviszonyai között zajló örökségvédelmi munkálatokat ismertette a hallgatósággal.
A magyarországi előadók a hazai kertkultúra hagyományait és a felsőoktatás jövőbeli lehetőségeit elemezték. Szó esett a kertépítészeti könyvritkaságokról, a tájépítészet mai piaci helyzetéről és a szakmai példaképek tudástovábbító szerepéről. A tudományos ülésszakot tematikus kísérőprogramok egészítették ki.
Ez is érdekelhet
A résztvevők megtekinthették a hazai kertészeti oktatás elmúlt egy évszázadát bemutató kiállítást, emellett Kótai Éva főkertész és Balogh Ágnes tájépítészeti menedzser vezetésével gyakorlati kertsétán vizsgálták a fenntarthatóság kérdéseit. A rendezvény keretében a Magyar Tájépítészek Szövetsége faültetést szervezett, a múzeumpedagógiai foglalkozások pedig az iskolás korosztályt is bevonták a programba.
A kétnapos tanácskozás megállapításai szerint a tájépítészet és a műemléki kertfenntartás kiemelt kulturális felelősség. A szakmai fórum előadásai rávilágítottak arra, hogy a kertörökség megőrzése a múlt tapasztalatainak folyamatos beépítését igényli a jelenlegi oktatási struktúrákba és a mindennapi gyakorlatba. A programot az egykori barokk udvari zenei életet megidéző, a Haydneum közreműködésével megvalósult klasszikus zenei koncert zárta a kastély Apolló termében.
