Lézertechnológia tette lehetővé Machu Picchu főútjának rekonstrukcióját
Több mint 2,5 kilométernyi, korábban nem dokumentált prehispán kori útszakaszt mutattak ki a szakértők a perui Machu Picchu környezetében LiDAR-technológia segítségével. A sűrű növényzet alatt egy legalább 1,2 kilométer hosszú főút, valamint teraszos fölművelés és egyéb mesterségesen kialakított platformok nyomait is azonosították, amelyek új adatokkal szolgálhatnak az egykori inka központ tágabb környezetének használatáról.
- LiDAR-technológia segítségével több mint 2,5 kilométernyi, korábban nem dokumentált prehispán kori útszakaszt azonosítottak a kutatók Machu Picchu környezetében.
- Az út pontos korát és funkcióját egyelőre nem sikerült meghatározni, ezért a kutatók célzott terepbejárásokkal és régészeti vizsgálatokkal folytatják a munkát.
- A felmérés során a cikcakkos főút mellett valószínűleg teraszos földművelés és egyéb mesterséges platformok nyomait is kimutatták a szakértők.
A vizsgálatok a Machu Picchu Nemzeti Régészeti Park területén a híres fellegvár közelében fekvő Mandor-fal környezetére összpontosítottak, ahol a hegyvidéki terep korábban jelentősen megnehezítette a régészeti kutatásokat. A mostani felmérés során ezért a kutatók LiDAR, vagyis lézeralapú távérzékelési technológiával vizsgálták a területet, amely lézerimpulzusok segítségével teszi lehetővé a növényzet alatt húzódó felszín részletes modellezését. Az így előállított domborzati modelleken olyan utak és más, ember alkotta felszínformák is kirajzolódhatnak, amelyeket a talajszintről a növényzet miatt nehéz vagy lehetetlen észrevenni.
A felmérés egyik legfontosabb eredménye egy legalább 1,2 kilométer hosszú út nyomvonalának dokumentálása volt, amelynek cikcakkos kialakítása az inkák építési módszereivel mutat hasonlóságot. A régészek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az út korát egyelőre nem sikerült egyértelműen meghatározni, ezért további vizsgálatokra lesz szükség annak eldöntéséhez, mikor épült, milyen célt szolgált, és hogyan kapcsolódott a létesítmény a környező építményekhez.
A lézeres felmérés az utak mellett lehetséges teraszos földművelésre utaló nyomokat és egyéb platformokat is kimutatott, amelyek további régészeti vizsgálatok célpontjai lehetnek. Ezek elemzése segíthet rekonstruálni, hogyan szervezték és használták a Machu Picchut körülvevő hegyvidéki területet a spanyol hódítást megelőző időszakban, illetve milyen kapcsolat állhatott fenn a fellegvár, a mezőgazdasági területek és a környező települések között.
A kutatás a Varsói Egyetem Andok Kutatóközpontjának és a perui kulturális hatóság cuscoi igazgatóságának együttműködésével valósult meg, a régészeti felmérést és dokumentációt Jan Kłaput vezette. A távérzékelési munkálatokat Bartłomiej Ćmielewski, a Wrocławi Műszaki Egyetem kutatója irányította, a nemzetközi kutatócsoport munkáját pedig több lengyel és perui szakember segítette.
A következő szakaszban célzott terepbejárásokkal és régészeti vizsgálatokkal igyekeznek meghatározni az utak és más építmények korát, építési módját, funkcióját és jelenlegi állapotát. A szakemberek emellett azt is vizsgálják majd, milyen intézkedések szükségesek a maradványok megóvásához és dokumentálásához, illetve miként illeszthetők be azok Machu Picchu tágabb kulturális örökségének értelmezésébe.
