Lett volna-e bethleni konszolidáció Horthy nélkül?

A magyar "gazdasági csoda"

Az első világháború pusztításai, a Tanácsköztársaság kisajátításai és a 28 ezer vagonnyi, hadizsákmányként elvitt áru miatt hazánk sokkal nagyobb gazdasági veszteséget szenvedett az utolsó békeévhez viszonyítva, mint a többi szövetséges ország - mondta Kádár Béla akadémikus a két világháború közötti magyar gazdaság helyzetét ismertetve. Mint felidézte: Trianon nemcsak hatalmas terület-és népességveszteséggel járt, hanem súlyos térszerkezeti, munkamegosztási torzulásokat is okozott. A jelentős vidéki alközpontok - mint Pozsony, Kassa, Temesvár - elcsatolását követően 60-70 ezres városok maradtak a trianoni Magyarország területén, hazánk elvesztette a Monarchia piacait, és nyersanyagfüggőség állt be.

A helyzet tragikus jellege teljesen egyértelmű volt a politikai vezetésnek, abban nem volt vita, melyek a főbb célok: ki kellett alakítani az új állam kereteit, intézményeit, meg kellett fékezni az inflációt, újraindítani a gazdaságot és újjászervezni a külgazdasági kapcsolatokat. A vita csak abban volt, hogy mindezt milyen forrásokból lehet finanszírozni. Az első Teleki-kormány úgy látta, hogy önerőre kell támaszkodni, a fő forrásnak az adóemelést és az egyszeri, 5-20 százalékos vagyondézsma kivetését tekintette, de az ötlet a vagyonos réteg széleskörű ellenállásán megbukott.

Bethlen István abból a feltételezésből indult ki, hogy elkerülhetetlen a külső erőforrásra való támaszkodás. A kormány igyekezett a belső tömegbázist szélesíteni (együttműködés a kisgazdákkal, Bethlen-Peyer paktum, földreform), majd többlépcsős programba kezdett. A pénzhiány enyhítésére a bankóprés eszközéhez nyúlt, ami ugyan a lakosságnak szenvedést hozott, de ösztönözte a külföldi beruházásokat, az angol és amerikai tőke ekkor jutott jelentős tőketulajdonhoz Magyarországon, majd létrejöttek azok a hatékony, exportorientált vállalatok, amelyek évtizedekre a magyar gazdaság zászlóshajói lettek.

Bethlen második lépésben adót emelt: a 7 kulcsos, progresszív, 1-40 százalékos adót a nemzeti bajtársiasság és a keresztény szolidaritás jegyében vezették be - fejtette ki Kádár Béla, aki szerint a kormányfő ezzel bizonyos nemzeti, lelki békét teremtett meg. A harmadik lépcsőfokot a népszövetségi kölcsön megszerzése jelentette, amely lehetővé tette a belső önellátás mértékének növekedését. Ennek eredményeként 1924-re sikerült megfékezni az inflációt.

A magyar költségvetés 1925-re került egyensúlyba, egy évvel később pedig a kivitel megnégyszereződött. A nemzeti összjövedelem végül 1927-re érte el az utolsó békeév szintjét. Magyarország gazdasága ezekben az években 7 százalékkal bővült - mondta el Kádár Béla, megemlítve, hogy míg ugyanezt a gazdasági teljesítményt az ötvenes években az NSZK és Olaszország esetében csodaként emlegették, addig Magyarországgal összefüggésben nem hangoztak el ilyen dicsérő szavak.

Ebben az 1929-ben az Egyesült Államokból kiinduló, ám a legnagyobb károkat Európa országaiban okozó gazdasági válság okozott törést. Bethlen nem ismerte fel a liberális gazdasági rend összeomlását; az a hit, hogy a piacok önszabályozó rendszere mindent megold, szertefoszlott. A Bethlent váltó Károlyi Gyula ugyan próbálkozott ortodox módszerekkel, de széleskörű ellenállásba ütközött.

Gömbös érzékelte, hogy bizonyos tekintetben korszakváltás van, és meghirdette 95 pontos nemzeti munkaprogramját, amely a gazdaságtörténet első átfogó, ún. holisztikus programja volt. Ez két pilléren nyugodott: egyrészt a kötött devizagazdálkodáson, amely azt jelentette, hogy a pengő átválthatósága korlátozottá vált, továbbá sor került a külgazdasági kapcsolatok átszervezésére, a kétoldalú megállapodásokban megjelentek a klíring számlák, vámot emeltek és bevezették a felárrendszert - fejtette ki az előadó.

A gazdasági világválságot Magyarország hat év alatt élte túl. Horthy kormányzóvá választása, 1920 és a győri program meghirdetése, 1938 között a magyar nemzeti jövedelem megkétszereződött, ami figyelemre méltó tett volt. Az akadémikus kiemelte: abban a történészek kivétel nélkül egyetértenek, hogy két területen, a gazdasági teljesítményt és az oktatást tekintve Magyarország sikeres volt ebben az időben.

1. Boross nem tapasztalt antiszemitizmust
2. Nem tudott államférfi lenni
3. Apponyi vs. Horthy
4. A magyar "gazdasági csoda"
5. Volt-e alternatívája a magyar külpolitikának?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Nagy-Britannia

• Történelmi jelentőségű adománnyal gazdagodott a British Múzeum 
• Nehéz természete miatt még szomszédjai sem kedvelték Goldfinger Ernőt
• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Csak átmeneti békét eredményezett az első búr háború
• Pattanó bombákkal semmisítették meg a britek a Ruhr-vidék gátjait
• Lőporoshordóival könnyedén a levegőbe repíthette volna a Westminster-palotát Guy Fawkes
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• Csodával határos módon élte túl az IRA ellene szervezett merényletét Margaret Thatcher