Lett volna-e bethleni konszolidáció Horthy nélkül?

Volt-e alternatívája a magyar külpolitikának?

Sáringer János, a VERITAS tudományos főmunkatársa a két világháború közötti külpolitikát és diplomáciát bemutató előadásában Pritz Pál megállapításait idézve elmondta: a magyar külpolitikának nem létezett alternatívája, kényszerpályán mozgott, a mozgástér szűkült, a vezetés a nagyhatalmak kegyeiért való versengésen túl nem tehetett többet.

A nyitás látványos jele a Népszövetségbe való felvétel kérelmezése volt 1922-ben, ami indokolt, elkerülhetetlen volt - mint arra korábban Romsics Ignác is rámutatott, Bethlen, ha akart, sem tehetett volna mást. Sáringer János szerint Magyarország Trianon után sokáig őrizte birodalmi attitűdjeit, a külpolitikai korlátokat pedig nem csak Trianon sokkja jelentette, az elit hozzáállásán is sok múlott.

Első külpolitikai sikerünket az 1921. októberi velencei konferencia jelentette, ahol a kormány képviselői kiharcolták, hogy Sopron és a környékén fekvő nyolc falu népszavazás útján dönthessen hovatartozásáról. A húszas évek második felében a nemzetközi mozgástér is tágult - ekkor több bilaterális szerződés megkötésére kerül sor -, s fontos állomás volt a gazdasági és katonai ellenőrzés megszüntetése.

Ahogy arra előadásában Sáringer János is utalt, a magyar külpolitikát a korszakban a revizionizmus kérdése határozta meg. A magyar beilleszkedés feladásának nyitányát az 1927-es olasz-magyar barátsági szerződés létrejötte jelentette, 1938 novemberében pedig már kétségtelenné vált, hogy a további revízióhoz a német támogatás elengedhetetlen, ám azt Németország csak korlátozott mértékben volt hajlandó teljesíteni.

1. Boross nem tapasztalt antiszemitizmust
2. Nem tudott államférfi lenni
3. Apponyi vs. Horthy
4. A magyar "gazdasági csoda"
5. Volt-e alternatívája a magyar külpolitikának?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége